Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) lényegesen kiszélesíti a cégtulajdonosok illetve cégvezetők felelősségi körét: az új szabályozás szerint bármely harmadik személy (például vevő, beszállító, volt munkavállaló) közvetlenül a vállalat vezetőitől is követelhet kártérítést, amelyet a vezető a magán vagyona terhére is köteles lesz megtéríteni. hiszen bizonyos esetekben magánvagyonukkal is felelhetnek a hibás üzleti lépésekért.
„Bármilyen gazdasági környezetben jól felfogott üzleti érdek a fokozott óvatosság alkalmazása a cégvezetők részéről, az adatokból kirajzolódó üzleti klíma és a Ptk. változásai miatt azonban már nyugodtan nevezhetjük életmentőnek a kockázatok csökkentését célzó megoldások bevetését” – mutat rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. Hozzátette, hogy hitelbiztosítással és szakszerű követeléskezeléssel a problémák jelentős része már eleve megelőzhető.
| Az adóhivatal is beszál |
Nemcsak harmadik személy jelenthet kockázatot a vállalatvezetők életében: a szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a NAV belföldi összesítőjelentés-adatbázisának 2013. január 1-i elindulása óta a számlabefogadók például már nem állíthatják hitelesen azt, hogy nem tudtak üzleti partnerük esetleges adóelkerülő működéséről. Ugyanis az adóhatóság álláspontja szerint a gazdasági élet szereplőitől joggal elvárható, hogy ellenőrizzék partnereik működésének bizonyos részleteit, például az adott cég ténylegesen folytat-e tevékenységet a székhelyén, foglalkoztat-e bejelentett alkalmazottakat, illetve rendelkezik-e az eladott termék beszerzését igazoló dokumentumokkal. |
Tavaly több mint 31 ezer magyar cég szűnt meg, több mint 15 ezer kényszertörlést regisztráltak, és mintegy 13 500 vállalkozás ellen indult felszámolási eljárás. Ennek ellenére a pénzügyi válság okozta hitelkínálat-szűkülést a magyar vállalkozások „szállítói hitelek” nyújtásával hidalják át, azaz a vállalatok között rendkívül magas a halasztott fizetések aránya, illetve a számlákat rendszeresen késve fizetik ki. Ezt jól mutatja, hogy 2013-ban régiós rekordot ért el Magyarország ezen a területen, hiszen az összes magyar vállalatközi fizetés 73,6 százaléka utólagos fizetéssel bonyolódott, ami egyben 2,2 százalékpontos emelkedést jelez a 2012-es adathoz képest – derül ki az Atradius Hitelbiztosító összefoglalójából. Ugyancsak beszédes adat a szállítói hitelekkel kapcsolatban, hogy a magyar belföldi számlák értékének 24,9 százalékát nem fizették ki a határidő lejártakor.
Mindemellett a magyar cégek a külföldi vállalkozásokkal szemben sem gyanakvóak, hiszen a vállalatközi külkereskedelmi forgalmuk 80,8 százalékát utólagos fizetéssel bonyolították, ami ugyancsak régiós rekord. Bár a magyar vállalkozások külföldi vevői jobban betartják a fizetési határidőket, ennek ellenére a teljes kiszámlázott összeg 17,8 százaléka késve érkezett a szállítókhoz.
