Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Februárban 608 cég szűnt meg Magyarországon az építőiparban, ami alátámasztja az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató idei prognózisát. A jogszabályok szigorodása ellenére továbbra is sokan próbálnak visszaélni a jogi kiskapukkal, így a beinduló építőiparban újra tömegessé váltak a felszámolások és a cégalapítások is.
Cégstatisztikai szempontból minden idők negyedik legrosszabb hónapját zárta februárban a magyar építőipar. Az ágazatban 608 cég szűnt meg egy rövid hónap alatt. „Az első két hónap megszűnési adatai alátámasztják azt a prognózisunkat, hogy idén 6000-nél is több cég szűnhet meg az ágazatban” – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. A céginformációs szolgáltató szakemberei előrejelzésüket arra alapozzák, hogy a 2012-es nagy felszámolási hullámban indult eljárások idén nagy számban zárulnak le a cégek megszűnésével, és ennek az évnek a statisztikáját rontják a tavaly rekordszámban indított kényszertörlési eljárások is.
„Némiképp meglepő és semmiképpen sem örvendetes a tény, hogy immár negyedik hónapja újra emelkedik a frissen indított felszámolások száma az ágazatban. 2013 második felében havonta átlagosan 204 felszámolást tettek közzé a cégbíróságok, idén az első két hónapban viszont már átlagosan 290-et” – hívja fel a figyelmet Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint a jelenség mögött az áll, hogy a passzív vállalkozások az építőipar lassú beindulása ellenére sem tudnak visszakerülni a vérkeringésbe, a tömeges kényszertörlési eljárások pedig nagy arányban fordulnak át felszámolási eljárásba.
„Továbbra is nagy a kényszertörlések száma az ágazatban, s ez hosszabb távon is magas szinten stabilizálja a megszűnéseket – véli Tóth. Februárban 395 kényszertörlést tettek közzé a cégbíróságok, szemben az egy évvel korábbi mindössze 29 darabbal. A magas kényszertörlési és felszámolási számok mellett elenyésző a végelszámolások mennyisége, ami azt jelzi, hogy továbbra is rendkívül sok a behajthatatlan követelés, és alacsony az üzleti etika fejlettségi szintje az ágazatban” – mondja az Opten igazgatója.
Februárban 361 új céget alapítottak az ágazatban. Ez lényegében megegyezik a januári értékkel, de némileg magasabb a tavalyi második félév jellemző havi értékeinél. „Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a mélypontjáról kimozduló építőipar a korábbinál több vállalkozót késztet cégalapításra. Ugyanakkor a frissen alapított cégek közel 80 százalékban köthetőek cím- vagy magánszemély-kapcsolaton keresztül korábbi cégekhez, ami a magas megszűnési arányok figyelembevételével azt jelzi, hogy a vállalkozók egy része nem vállalja korábbi cégeiben hátrahagyott kötelezettségeit, inkább »tiszta lappal« próbál a piacon érvényesülni. Ez sajnos azt jelenti, hogy a szigorodó jogszabályok sem tudtak igazi áttörést elérni a hazai építőiparra jellemző irreálisan magas cégfluktuációban” – mondja az Opten igazgatója.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Miért érthető, hogy pont a zebrák zavarják annyira az embereket, és nem a jachtos luxizások?
A digitális nyelvi szuverenitás nem grandiózus ambíció, hanem kulturális szükségszerűség – érvel Balog Ádám, Pereczes János és Gaál Norbert.
A boszniai szerb elnök kedden is épp a magyar miniszterelnöknél járt.