A Mol összesen 60 milliárd forint osztalékot fizet ki az idén az eredménytartalékából, jóval többet a tavalyi 46 milliárd forintnál – erről határozott a társaság éves rendes közgyűlése csütörtökön. A Mol a szokásos osztalékon felül, ami az idén 47 milliárd forint, az egyes leányvállalatainak értékesítéséből származó nyereség 25 százalékát, 13 milliárd forintot egyszeri osztalék formájában visszajuttatja a részvényeseknek. A sajátrészvényekre jutó résszel együtt mintegy 590 forint részvényenkénti osztalékra számíthatnak a tulajdonosok, míg tavaly 462 forint volt az egy részvényre kifizetett osztalék.

Molnár József vezérigazgató a beszámolót ismertetve elmondta, hogy a 2013-as üzleti év kihívásokkal teli, nehéz év volt, ami az alacsonyabb pénzügyi eredményben tükröződik. A társaság cash-flow termelési képessége ugyanakkor tovább erősödött, és ez megteremti az alapot a további akvizíciókhoz, valamint ahhoz, hogy a társaság az idén rendkívüli osztalékot is fizessen. A vezérigazgató elmondta, hogy a Molnak jelentős, dollárban számítva akár milliárdos nagyságrendű akvizícióra is van lehetősége a jó mérlegének köszönhetően, emellett a vállalat elkötelezett a szokásos osztalékfizetési gyakorlat folytatásában a következő években is. 

Molnár József ismertette: az upstream üzletágban tavaly tovább csökkent a termelés, így az eredmény is. Ugyanakkor az aktív portfóliómenedzsment területén sikereket ért el a társaság, és ez a jövőbeni növekedés záloga lehet. Kiemelte az északi-tengeri akvizíciót, ahol középtávon új termelési központot kíván kialakítani a vállalat, továbbá megemlítette, hogy a Mol nyereséggel értékesítette oroszországi eszközeit. A downstream üzletágban a hatékonyságjavító intézkedések hatására tovább javult a vállalat eredménye a romló külső környezet ellenére is. 

Az idei évről szólva kiemelte, hogy az upstream üzletágban a vállalat még az idén vissza akar térni a növekedési pályára, továbbá folytatni kívánja a portfólió megújítását is. A downstream üzletág továbbra is nehéz környezettel szembesül, de ennek ellenére ebben a szegmensben a korábbi évekhez hasonlóan erős eredményeket vár a cég. Közölte, hogy a Mol-csoport teljes termelése napi 91-96 ezer hordó olaj-egyenérték szintet érhet el 2014-ben, és növekedési pályára állhat az év második felében. Jövőre a kitermelés napi 105-110 ezer hordó olaj-egyenértékre nőhet, 2018-ra pedig napi 130 ezer hordót érhet el. 

A kelet-közép-európai régióban a kitermelés 5 százalék alatti átlagos csökkenésével számol a vállalat következő években, ezen belül Horvátországban várhatóan nő a termelés 2015-ben. A kurdisztáni mezők termelése fokozatosan emelkedik a következő években, míg az északi-tengeri mező jövőre már napi 5 ezer hordóval járul hozzá a csoport termeléséhez. Beruházásokra az idén 1,6–1,9 milliárd dollárt szán a Mol, amelynek nagyobb része az upstream üzletágban valósul meg.

A közgyűlés a Mol-csoport nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolóját 4641 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 21 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel, a magyar számviteli törvény szerint elkészített éves beszámolóját pedig 3059 milliárd forint mérlegfőösszeggel, valamint 78 milliárd forint mérleg szerinti veszteséggel és 46 milliárd forint lekötött tartalékkal fogadta el. 

Az igazgatóság javaslatára a közgyűlés meghosszabbította Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának lejáró tagságát a Mol igazgatóságában. Csányi Sándor a Mol igazgatóságának tagja 2000. október 20-ától, alelnöke 2001-től, ugyancsak elnöke az igazgatóság társaságirányítási és javadalmazási bizottságának. Az OTP Bank javaslatára a közgyűlés az igazgatóság tagjává választotta 2014. július 1-jétől Martonyi János távozó külügyminisztert, aki már az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között is irányította a Külügyminisztériumot. 

Ugyancsak az igazgatóság javaslatára bekerült a testületbe Anwar al-Kharusi, az Oman Oil Company, a Mol egyik legnagyobb befektetőjének vezető tisztségviselője, valamint Anthony Radev, a McKinsey & Company volt igazgatója is. Al-Jarf pedig lemondott igazgatósági tisztségéről 2014. április 29-i hatállyal. A közgyűlésen a részvényesek közel 65 százaléka volt jelen.