Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint több tíz milliárddal nőtt az állam bevétele az online pénztárgépeknek köszönhetően, és így lezárult a feketegazdaság elleni küzdelem egyik fontos szakasza. A kereskedők többet fizettek.
Az NGM közleményben tudatta, hogy a boltokban engedélyezetten használt 146 géptipusból augusztus 31-ig több mint 170 ezer online pénztárgépet helyeztek üzembe. Szeptember 1-től már csak ilyen gépeket használhatnak a kereskedők, ami a tárca szerint a tisztességes, jogkövető vállalkozásokat védi, és a költségvetési bevételeket növeli.
Az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek sokkal részletesebb adatokat tárolnak az üzlet működéséről, mint hagyományos elődeik. Már nem kizárólag a nyugta "szűkös" adattartalma érhető el egy-egy ellenőrzéskor, hanem ennél lényegesen több. Így például a napi szinten kibocsátott bizonylatok száma, vagy éppen a kasszában található pénz mennyisége.
Az online pénztárgépek segítik a revizorok munkáját forgalomszámláláskor is, mert az ellenőrnek akár be sem kell mennie az üzletbe ahhoz, hogy észlelje az esetleges visszaélést. Valószínűsíthető a bevétel eltitkolás például akkor, ha nagy forgalom mellett folyamatos a kiszolgálás, azonban az online pénztárgép küldte adatokból ennek épp az ellenkezője látszik – olvasható a közleményben.
Szeptember elsejétől a NAV szigorú szankciójára számíthat, aki még mindig hagyományos pénztárgépet használ. Az átállást elmulasztó céget egy millió forintig terjedő mulasztási bírsággal is sújthatják és az üzlethelyiségét is bezárhatják 12 nyitvatartási napra.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?