szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az eredetileg szándékoltnál kedvezőbb fordulatot vett a jövő évi cafeteria-juttatásokat érintő szabályozás – derül ki az Országgyűléshez benyújtott módosító csomagból. A legutóbbi javaslat sokat enyhít a béren kívüli juttatások adózásán.

A munkáltatók és munkavállalók egybehangzó felháborodása elsodorta a nem pénzbeli juttatások munkáltatói, kifizetői adó- és eho-kötelezettségének növelését célzó emelt összegű (1,19 helyett 1,53) adóalapszorzót, de azért akadt még nadrágszíjat húzó ötlet – írja az Adózóna. A rendelkezések értelmében a béren kívüli juttatások közterhei önmagukban nem változnak, de a most hatályos kettő helyett, jövőre három korlát is határolja majd a juttatások értékének azt a részét, amely után a juttató a 16 százalék szja mellett kedvezményes (14 százalékos) ehót fizethet.

Marad tehát minden eddigi béren kívüli juttatás szabálya, keretösszege és még a közterhe is – a korábbi 51,17 százalékos tervhez képest – 35,7 százalék az éves keretösszegeken belül. A SZÉP Kártyán kívüli béren kívüli juttatásokból azonban csak éves szinten 200 ezer forintig lenne érvényesíthető ez a kedvező adókulcs. Ezekre az egyes juttatások egyedi keretei felett és az évi 200 ezres összkeret felett a magasabb 51,17 százalék mértékű közterhet kellene megfizetnie a munkáltatónak.

Akár nőhet is a lakáshitel támogatás

Csakhogy emellett még, ha a SZÉP Kártya támogatás és a többi béren kívüli juttatás együttes értéke az évi 450 ezer forintot (a harmadik, úgynevezett rekreációs keretösszeget), illetve a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladja, a meghaladó rész szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez végeredményben azt jelenti, hogy az eddigi összesen 500 ezer forint helyett 50 ezer forinttal kevesebb értékű béren kívüli juttatás után lehet 14 százalékos ehót fizetni.

Az éves összkeretbe eső és ezek egyedi korlátain belül adott juttatások a SZÉP Kártyán adott juttatásokkal összeszámolt értéke pedig éves szinten 450 ezer forintig élvezné a 35,7 százalék közterhet. Felette 51,17 százalékos adóval kellene számolnunk.
 
Ha valaki bruttó 300 ezer forint értékű béren kívüli juttatásokat kapott idén a munkáltatójától, akkor 2014-ben a közterhek levonása után 221 076 forintot tudott elkölteni – kalkulál Fata László cafeteria szakértő. A jelenlegi tervek szerint ilyen juttatásokból – ha nem választ a munkavállaló SZÉP Kártya juttatást – 2015-ben 218 919 forint költhető el. Ez 2157 forinttal (hozzávetőleg 1 százalékkal) lenne kevesebb az idei nettó összegnél.

Ha azonban jövőre szerepel az éves választásban legalább 22 ezer forint értékű SZÉP Kártya, akkor már a 2014-es nettó érték lenne realizálható 2015-ben is. Adómentes lakáshitel támogatást igénybe véve akár növekedhet is a dolgozóknak adott nettó juttatás értéke.

Szűk a mozgástér

Ha a munkáltató 450 ezer forint nettó juttatási értéknek megfelelő 680 265 forint éves bruttó cafeteria-költségkeretet állapít meg kizárólag az értékhatáron belüli juttatásokra, a munkavállalónak nem sok választása marad. Ha az egész keretből a SZÉP-kártya alszámlákra utalható támogatást kéri, semmilyen más juttatást már nem választhat, viszont a többi juttatásból bármit is csak 200 ezer forint értékben kérhet, míg 250 ezer forintot mindenképpen csak SZÉP-kártya támogatásként kaphat.

Mindez többek között azt is jelenti, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás együttvéve is legfeljebb havi 16 667 forint összegben adható béren kívüli juttatásként (feltéve, hogy a 200 ezer forint keretből más elemet nem vesz igénybe a munkavállaló). Az új korlátozás elsősorban azokat érint érzékenyen, akik a cafeteria-keretből jellemzően a napi megélhetésre szolgáló Erzsébet utalványt, helyi utazási bérletet, iskolakezdési támogatást, esetleg egészségpénztári hozzájárulást választanák, hiszen ezek például három iskolás gyermek esetén már nem férnek bele a 200 ezer forintos keretösszegbe, valamelyik helyett a jóval korlátozottabban felhasználható SZÉP-kártya támogatás elfogadására kényszerülnek.

Mindezek miatt, azoknál cégeknél, amelyeknél az idén a munkavállalók béren kívüli juttatása lényegesen kevesebb 500 ezer forintnál, ha a cégnek van pénze, érdemes utólag például az egészségpénztári havi hozzájárulást (legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig) kiegészíteni, vagy a jövő évi helyi utazási bérletet előrehozni (decemberben kiosztani), vagy az idei iskolakezdési támogatás is kiadható annak, aki még nem vette igénybe.

További részleteket itt lehet olvasni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!