Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Miben különböznek a külföldi tulajdonú vállalatok a belföldi kézben levőktől? – teszi fel a kérdést a Defacto blogja. Ez a kérdés azért is fontos, mivel a vállalati szektor dolgozóinak közel egyharmadát külföldi tulajdonú vállalatok alkalmazzák.
A blog szerint a külföldi tulajdonú vállalatok 1986 és 2008 között átlagosan 57 százalékkal fizettek többet a dolgozóiknak, mint a hazaiak. Ennek sokféle oka lehet, például az eltérő tevékenységi kör, a méret, valamint a dolgozók összetétele. A blog szerzői most megnézték, hogy 1986 és 2008 között hogyan változott a dolgozók bére azokban a magyar vállalatokban, amelyek külföldi tulajdonba kerültek. Azt találták, hogy az átlagos bérnövekmény 19 százalék a külföldi vállalatok javára, vagyis ennyivel gyorsabban nőttek a felvásárolt vállalatok bérei a belföldi vállalatok bérnövekményéhez képest.
A magasabb beosztásúaknál magasabb a bérprémium is a külföldi tulajdonba került cégeknél. A vezetők és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban dolgozók (például a mérnökök, adószakértők) járnak a legjobban: bérük 61, illetve 43 százalékkal nő külföldi felvásárlás esetén. A szakmunkások és az egyszerű foglalkozásúak (például takarítók) 13 százalékkal, a szolgáltatási munkakörökben dolgozók (például eladók) pedig 9 százalékkal keresnek többet, miután külföldi tulajdonba kerül a vállalatuk. A külföldi vállalatok favorizálják a magasan képzett munkaerőt, de mindenkinek – még a rosszul képzetteknek is – magasabb bért adnak. Ugyanakkor a magasabb bérezés nem feltétlenül jelenti azt, hogy jó a dolgozónak, ha külföldi vállalat alkalmazottja, például hosszabb munkaidőt várnak el dolgozóiktól. Az viszont látszik, hogy a legmagasabban képzett dolgozókat értékelik leginkább a külföldiek.
