Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
San Francisco balszerencséje, hogy a teches alkalmazottak tömegeit foglalkoztató cégeknek helyt adó, környező kisvárosok, egytől egyig unalmas, kicsit poros, európai szemmel földhözragadt települések, így a munkavállalók előszeretettel költöznek a nyüzsgő Városba – írja a 444.hu. A portál szerint az őslakosok nagyon ki vannak akadva a jövevényekre, mert ők nem tudják megfizetni azokat a lakbéreket, amiket a jól fizetett techcégek programozói és fejlesztői meg tudnak, így előbb-utóbb kénytelenek elhagyni otthonaikat.
A legjobb példa erre a Mission nevű kerület, amely a múlt század végén még lepukkant környék volt, ahová az olcsósága miatt előszeretettel költöztek be a bevándorlók, a művészek, excentrikus, de pénztelen figurák. A Mission aztán a kilencvenes évektől kezdve fokozatosan a város egyik legfelkapottabb környékévé változott, és a bérlőket egymás után szorították ki lakásaikból a techcégek alkalmazottai.
A jelenség azonban nem csak erre az egy kerületre jellemző: San Franciscóban egy átlagos garzonlakás havi bérleti díja körülbelül 3000 dollár (830 ezer forint) körül alakul, egy kétszobás lakásé pedig már 4000 dollár, vagyis 1,1 millió forint. A helyzet fonákja, hogy a techcégek alkalmazottai pont azért költöznek a híres melegnegyedbe, a Castróba meg a Missionbe, mert szeretnének belecsöppenni a különleges kultúrában, élvezni a művészek, hippik és egyéb csodabogarak társaságát, akik azonban pont miattuk kényszerülnek távozni, mert nincs annyi pénzük lakbérre, mint a programozóknak.
