„A jogi normarendszer meglévő, ismert helyzetek szabályozását tudja kezelni, jövőbeni, elképzelt szituációk rendezése meghaladja a szabályozási kereteket. A valós innováció kilóg a szabályozási keretekből, hiszen olyan mértékben változtat meglévő feltételrendszert, környezetet, amit az aktuális logika jellemzően nem tud értelmezni és lekövetni” – vázolta az alapproblémát Oszkó Péter.

Élet a szürke zónában

A befektető szerint éppen ezért a technológiai innováció területén kialakuló projektek nagy része szabályozási szempontból a szürke zónába tartozik. „Sokan fogtok a szürke zónában mozogni, de tudni kell mik ennek a keretei, mik a vonatkozó szabályozások”- hangsúlyozta a befektető, és hozzátette, hogy „az innováció nem a jogszabályok bogarászásával kezdődik, eleinte lehet szabadon szárnyalni, de az örök második kérdésnek mindig annak kell lennie, hogy hogyan öli meg az üzletem a külső környezet?” – célzott arra Oszkó, hogy ha szabályozás hiányában nincs is minek megfelelni, a leselkedő veszélyekkel érdemes tisztában lenni.

„Nem csak briliáns ötletek kellenek, hanem könyörtelen végrehajtók is, akik kipréselik a csapatból az eredményt és legyűrik az akadályokat” – mutatott rá Oszkó arra, hogy egy ilyen bizonytalan környezetben felértékelődnek olyan – egyébként nem feltétlenül szimpatikus - vonások, amivel át lehet nyomni az elképzelést minden várható és nem várt akadályon. Oszkó szerint Magyarország egyébként sem tartozik azok közé az országok közé, ahol megkönnyítik a vállalkozók életét, amire példaként hozta a Tesla legújabb modelljének sikerét, amire már több százezer előrendelés érkezett, egy olyan platformon, ahol mindössze öt rubrikát kellett kitölteni a rendeléshez és a foglaló elutalásához, ami a szakember szerint az itthoni szabályozási környezetben lehetetlen lenne, és minél bonyolultabb egy folyamat, ugye annál több a lepattanó. Ezzel szemben vannak olyan országok, mint Észtország, ahol a nálunk hányattatott sorsú Uber problémáját is sikerült megoldani.

Becker György, reklámpszichológus sem éppen biztatta a technológia startup indításán morfondírozókat, és felhívta a figyelmüket, hogy még mielőtt világmegváltó innovációjuk a jogi szabályozás problémájával nézne szembe, addigra már le is másolják a találmányukat Kínában. Ezért aztán hangsúlyozta, hogy a sikerhez olyan rugalmas és kreatív szakemberekre van szükség, akik minden nap készen állnak egy újabb harcra, és nem dogmákban, kész megoldásokban gondolkodnak.

„Az a baj, hogy az az akadály amivel holnap szembe kell nézni, olyan még nem volt, nem alkalmazhatóak a bevett megoldások és nem lehet megoldást várni azoktól az emberektől, akik a meetingen előredőlnek, ha a főnök előredől, majd hátradőlnek, amikor az hátradől” – hívta fel a figyelmet az állandóan változó környezetre a szakember. Azt is hozzátette, hogy ráadásul a kreatív emberek a Bólogató Jánosokkal szemben nehéz természetű, kellemetlen emberek, akiket éppen ezért annál nehezebben tűrnek meg, minél nagyobb és minél „komótosabb” egy szervezet.

Az eseményen megszólalt egy olyan vállalkozó is, aki a mérsékelten szabályozott közösségi gazdaság – sharing economy – piacán tevékenykedik, és az Airbnb farvizén építette ki szolgáltatását. Schumicky Balázs a Goodapest Apartments tulajdonosa, saját és mások lakásait kezeli jutalék fejében, és mint mondta szerencsés helyzetben van, mert a jelenleg szabályozás minimális adóterhet ró a lakáskiadókra, akiknek mindössze évi 38400 forintot kell fizetniük évente, plusz a kerületenként eltérő idegen forgalmi adót, ami legrosszabb esetben sem haladja meg a 4 százalékot. Ugyanakkor így is mindössze 1500 lakáskiadó végzi legálisan tevékenységét azon négyezer tulajdonos közül, akik körülbelül hatezer lakást kínálnak rövidtávú kiadásra a külföldi turistáknak. Bár az airbnbzőket éppen most készül megregulázni a kormányzat, valószínűleg így is sokkal olcsóbban megússzák majd, mint az uber, amelyen ellen egészpályás letámadást indítottak.