Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Elfogadták a Lázár János vezette Miniszterelnökség törvénymódosító javaslatát, amely szerint a kisebb vidéki településeken a postai szolgáltatást akár a pénzintézetek is átvehetik.
A terv szerint a postahivatalok munkáját bármelyik bank viheti majd ott, ahol a lakosság létszáma nem éri el a 10 ezer főt, mert – az indoklás szerint – ez „a kistelepülések lakosságának jobb kiszolgálása érdekében célszerűnek mutatkozik”. Megnéztük, hogy mit jelenthez ez valójában, mekkora postabezárások jöhetnek, és mely bankok szállhatnak versenybe a lehetőségért.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint durván 3300 település van az országban, és ebből 1907 esik a 10 ezres limit alá. Adatgyűjtésünk szerint ezek közül 1743 településen van postahivatal, ugyanakkor egy településen több is lehet, és 225 fiókot már ma is külső partnerek (döntően korábban magánvállalkozónak kiszervezett egykori postások) működtetnek. A bezárásra ítélhető fiókok száma így összesen 2017.
A Fidesz az „elmúltnyolcév” postai bezárásairól |
2010. augusztus 30-án Küngös postahivatalának újranyitásán Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium akkori infokommunikációs államtitkára azt mondta, „az előző kormányzat közel 500 falusi kispostát zárt be, 30 milliárd forintot vont el a postától, és közel 9 ezer dolgozót bocsátott el”. Megjegyezte, hogy ennek nagyon rossz üzenete volt, az, hogy a kistelepüléseken lakók élete nem fontos. A korábbi kormányok egyébként úgy próbálták megoldani a helyzetet, hogy számos települést mobilpostával szolgáltak ki, illetve vállalkozóvá tették a helyi postásokat, akik a feladat mellett kisebb üzletet is nyithattak a falvakban. Ezek közül azonban jó néhány nem jött be, viszonylag sok partner adta már vissza a lehetőséget az utóbbi időben. |
Elvileg minden második településen be lehet zárni a postát
A jogszabály tehát összességében brutális mértékű bezárásra, illetve banki szektorba való átcsatornázásra ad lehetőséget, a települések 52 százalékán elvileg meg lehet majd tenni, hogy a helyben lévő bankfiókba terelik át a szolgáltatást. El tudja képzelni, hogy például
Ráckevén, Diósdon, Szerencsen vagy Dunaföldváron ne legyen egyetlen önálló postahivatal sem?
Pedig elképzelhető, hiszen ezekben a városokban sem laknak 10 ezren.
De akkor hova lehet menni? Megnéztük, hogy azokon a 10 ezer fő alatti településeken, ahol ma is vannak postahivatalok, a nagyobb hálózattal rendelkező bankok hány fiókkal vannak jelen. Nem nagy meglepetésre a takarékszövetkezeti hálózat vezet 1100 körüli fiókszámmal, de az OTP Banknak is van 118 egysége, illetve a K&H Banknak 34 fiókja. Rajtuk kívül csak elvétve akad pár pénzintézet (Erste Bank, Budapest Bank, CIB, MKB, Raiffeisen), amely 1-3 fiókot működtet az érintett kisebb településeken, ezek vélhetően nem is foglalkoznának a témával.
Ami a törvényben 10 ezer, a gyakorlatban vajon mennyi lesz?
A Postás Szakszervezet (PSZ) nemrég közzétette a postavállalattal tartott egyik szakmai egyeztetésről készült beszámolóját, amelyből az derül ki, hogy a Magyar Posta vezetése a szakszervezeti vezetőknek azt mondta, nem 10 ezer, hanem 2 ezer főnél tervezi meghúzni azt a limitet, amely alatt bezárná a postákat, és természetesen azt is beígérte, hogy a postásokat a pénzintézetek át fogják venni, vagyis nem kerülnek az utcára. Tóth Zsuzsanna, a PSZ elnöke megkeresésünkre egyelőre nem kívánt nyilatkozni, igaz, amikor beszéltünk vele, még nem tartották a módosító javaslat szavazását. A kérdés már csak az, hogy ha szakmailag a kétezres határ indokolt, akkor miért van a jogszabályban 10 ezer, illetve az, hogy egy takarékszövetkezet vagy bank miért venné át tényleg a helyi postást, ha a jelenlegi munkaerővel is el tudja látni a szolgáltatást (hiszen a vidéki kispostákon jellemzően nem nagy a forgalom, éppen ez okozza a végzetüket).
Stiller Ákos
Mindenesetre amikor az adatbázisunkban átállítottuk a 10 ezres limitet 2 ezerre, rögtön kiderült, hogy ebben az esetben kivétel nélkül minden bank kiesik a lehetőségből – kivéve a takarékszövetkezeteket. Ha tényleg csak kétezer fő alatt szűnnek meg a kisposták, akkor közelítőleg 1100 fiók lehet veszélyben, amit kizárólag a helyben lévő 570 takarékszövetkezeti egység tud majd átvenni. Ez pedig egybecseng azzal, hogy a szakszervezeti emlékeztetőben is ezerfős „érintettség” szerepel a lépés kapcsán.
A legkisebb lélekszámú település, ahol a takarékszövetkezet mellett egyetlen OTP-fiók is van, a 2172 lakosú Pétervására,
a határt tehát könnyen meg lehet úgy húzni, hogy a takarékszövetkezeteken kívül még véletlenül
se lehessen másik pénzintézetet választani az átadásra.
A Magyar Posta egyébként már több szálon kapcsolódik a takarékokhoz, a Magyar Fejlesztési Bankkal, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetével, a Takarékbankkal, és a részben Spéder Zoltán nagyvállalkozóhoz köthető FHB Jelzálogbankkal már 2014 vége óta stratégiai szövetségben van „a vidék pénzügyi infrastruktúrájának és kultúrájának fejlesztése érdekében”. A Takarékbank tulajdonosai között pedig több mint száz takarékszövetkezet található.
