Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A jelentés szerint tavaly csökkent a pénzmosásgyanús ügyletek száma az előző évekhez képest, legalábbis a hatósághoz érkező bejelentések alapján. Az elmúlt évben a bankok, biztosítók, ügyvédek és könyvelők 8369 esetre hívták fel a figyelmet, ezzel szemben 2013-ben például több mint 12 ezer ilyen esetről számoltak be – írja a Napi.hu.
Az elmúlt évekhez képest ugyanakkor a jelentés új elemmel bővült, mégpedig, hogy részletesen foglalkozik az offshore társaságok működésével. A hatóság felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az offshore területen bejegyzett cég tevékenysége nem az adott országban folyik, akkor annak egyértelműen az adócsalás a célja. A bejegyzés helyétől függetlenül a bankoknak érdemes vizsgálniuk, hogy van e gazdasági indokoltsága, hogy a külföldi cég magyarországi bankban nyit számlát.
A „kisokos” két jellemző típusú esetet említ, amikor a magyar bankszámla csak átmenőszámlaként funkcionál, vagy amikor magyar cégek, magánszemélyek nyitják az offshore cégek magyarországi számláit. Az első helyzet a viszonylag egyszerűbb jellemzően külföldi pénzmosási ügyletek leplezésre használják a magyar számlát. A magyar bank számláján parkoltatják a pénzt majd jellemzően ugyanakkora összegekben, ahogy jött továbbutalják más külföldi bankba. A hatóság szerint ezért érdemes a bankoknak ellenőrizni, hogy a számlát nyitó cég rendelkezik-e magyar adószámmal – vagy meg tudja-e a – jellemzően külföldi magánszemély – indokolni a magyar számla nyitásának okát.
A bonyolultabb eset, amikor magyar magánszemélyek és cégek közvetlenül kerülnek kapcsolatban offshore területen működő cégekkel – hisz itt egyértelműen adócsalásgyanús ügyletekről van szó. A magyar adózókkal kapcsolatba kerülő offshore cégek számláit akár külföldi, de van, hogy magyar bankokban nyitják meg. Az offshore cég esetében döntő a tényleges tulajdonos azonosítása is, de a gazdasági tevékenység végzésnek a helye a perdöntő ezen ügyletek megítélésnek esetében – olvasható a jelentésében.
A NAV szerint a következőkről lehet felismerni az offshore-ozást: ha egy offshore cég magyarországi számláit egy magyar cég képviselői közvetlenül intézik napi szinten. Ezen pénzügyi műveletekbe beletartozik a kölcsön, betét nyitása, nyújtása, törzstőke befizetés vagy akár a követelésvásárlás. Ez esetekben egyértelmű, hogy az offshore cég tevékenysége a magyar cég gazdasági ügyleteinek fedezésre, illetve adóelkerülésre szolgál. Az offshore cég a gazdasági teljes tevékenységét a bejegyzési helytől független államban végzi.
Már önmagában az gyanús, ha az offshore cég választott tisztségviselői között magyar cégek tisztségviselője is van – ez amatőr hibának számít. Az sem jó megoldás ha az offshore cég külföldi strómanja a tulajdonosi jogok gyakorlásra magyar magánszemélyeket bíz meg, akik életvitelszerűen Magyarországon tartózkodhatnak.
Gyanúra ad okot az is, ha az offshore cég számlájához a névleges igazgatóknak nincs hozzáférése. További információt adhat a tényleges irányítást végző személyek magánbankszámlájának forgalma. Ez alapján a bank meg tudja állapítani, hogy az adott cégvezető mely országban tartózkodik, miközben a külföldön bejegyzett offshore cég ügyeit intézi. Amennyiben nem a bejegyzési országban – akkor máris tényként állja meg helyét, hogy a gazdasági tevékenység helyszíne és az adózás elkülönül – magyarán egyértelmű az adócsalás, pénzmosás gyanúja. De könnyen megbukhatnak az offshore cégek bankszámláival ügyködők, ha a megbízásokat magyar IP-címről nyújtják be. Ha meg papíralapon, akkor egyből vesztett ügyük van, hiszen személyesen ellenőrizhető a benyújtó személye, tartózkodási helye.
Ha továbbra sem sikerült eligazodnia az offshore-ozás rejtelmeiben, ide kattintva elolvashatja az ötéveseknek szóló verziót.
