A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Rihanna nem fog ingyen zenélni egy üzletben sem, még ha a rádió ingyen sugározza is. Amint nagyobb közönségre talál, már kopogtat is az Artisjus. A törvény szerint a nyilvános zenefelhasználásáért – vagyis azért, ha az üzletben, étteremben, sporteseményen szól a zene – fizetni kell. Elég, ha zenelejátszásra alkalmas készüléket találnak az üzletben, máris küldik a számlát. Ugyanis azt ellenőrizni, hogy az ország összes üzletében és vendéglátóegységében mikor szól a zene, képtelenség volna, így marad a havidíj.
„Jogi szempontból a zene lejátszásának 'nyilvánossága' a kulcskérdés. A magyar jogszabály szerint akkor nyilvános a zene lejátszása, ha az a nyilvánosság számára hozzáférhető helyen történik. Illetve akkor is, ha ugyan nem szabadon bejárható helyszínen zajlik, de ott az üzemeltető felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűl(het)nek össze” – foglalja össze a lényeget a Piac&Profitnak Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.
A jogdíjfizetés célja, hogy az alkotás költségeit minden olyan szereplő között szétosszák, akiknél a felhasználás hozzáadott értéket teremt. Ez azonban nagyon eltérő lehet különböző helyzetekben, amit a tarifák kialakításánál is figyelembe vettek. Egy koncertszervező esetében, ahol főszolgáltatás a zene, a hozzáadott érték is magas, így neki a bevételek 9 százalékát kell jogdíjként megfizetni. Ezzel szemben egy szállodában, ahol gyakran háttérzeneként használják a zenei szolgáltatást, a tarifa is kisebb. Az Artisjus felmérése szerint a hazai szállodák az éves jövedelmük 0,1 százalékát fizetik ki szerzői jogdíjakra.
Az összeg pontos megállapítására elérhetőek kalkulátorok az Artisjus honlapján. Egy 300 négyzetméteres kereskedelmi üzlet esetében például havi nettó 13 427 forintot kell fizetni. Egy vendéglátóhely esetében már sokkal több szempontot figyelembe vesznek, például a település nagyságát, azt hogy milyen kategóriába tartozik, illetve hány főt képes befogadni. Például egy kisvárosban üzemelő, 50 főt befogadni képes, átlagos színvonalú étterem, éjféles nyitvatartással napi 543 forintot fizet.
Humbug vagy új fegyver a pénztárcánkra utazó üzletek kezében?
Tudja, milyen illata van a cserzett bőrnek vagy az édes emlékeknek? El tudja képzelni, hogy egy ilyen különleges illat ráveszi, hogy mélyebben a zsebébe nyúljon? Az idehaza újdonságnak számító illatmarketing úttörői azt állítják, hogy az illatok igenis az értékesítés szolgálatába állíthatóak, és mérhetően növelik a vásárlási hajlandóságot, sőt akár az értékesítés volumenét is.
A nyilvános „zenefelhasználást” még annak megkezdése előtt be kell jelenteni, különben a jogdíjon felül még költségátalányt is fizethet a tulaj. A díjat elsumákolni pedig nem ajánlott, mert a szervezet munkatársai régiónként folyamatosan mindenhova betérnek, ahol egy kis muzsikát hallanak.
Fizessen a fodrász, ha szól nála a rádió
A sörözők mellett a fodrászoktól és szoláriumoktól is beszedné a jogdíjat az Artisjus. Azt mondják, ha a fodrásznál szóló rádió - hát még, ha a számítógépről az mp3 -, az közvetetten többletbevételt eredményez.
