Gigantikus időjárás-csinálásba fog Kína

MZ/X – alias Öcsi – a távoli jövőből időjárás-irányító berendezést küld Mézga Gézának, aki a családjával Baranyaberenyébe indul kempingezni. Ám a meteoro-muto-motor használata felelősségteljes feladat, a készülék hol fagyot, hol forróságot csinál, nem éppen a magyar rajzfilmsorozat szereplőinek felhőtlen örömére. Remélhetőleg nem így jár majd a kínai állam, amely a minap 168 millió dolláros programot jelentett be, hogy az időjárás módosításának eddigi egyik legnagyobb valós projektje keretében esőt produkáljon. Peking tíz magyarországnyi területen növelné a csapadék mennyiségét a következő években a felhőmagvasításnak nevezett eljárással. Ennek során repülőről vagy földi ágyúkból kilőtt rakétákkal szárazjeget vagy más vegyi anyagot – például ezüst-jodidot vagy folyékony nitrogént – juttatnak a felhőkbe. A katalizátorok segítségével a felhőkből, mint a szivacsból, gyakorlatilag „kinyomják” a vizet. A technológia lényege, hogy a szétszóródott részecskék körül kicsapódik a nedvesség, és a nagy tömegű vízcseppek lehullanak a földre. A Peking által bejelentett beruházás során kutatásokat is végeznek, hogy tökéletesítsék az időjárás-csinálás szakmáját.

A klíma-előállítás mindazonáltal Kínában sem új dolog. Hivatalos adatok szerint az utóbbi évtizedben 55 milliárd köbméter vizet csikartak ki a száraz vidékeken. A nagyratörő friss terv viszont az, hogy még ennél a mennyiségnél is többet nyerjenek röpke néhány év alatt. Kína a magvasítás eljárását használja a jégesők elhárítására vagy a városi szmog kitisztítására, mint azt a 2008-as pekingi olimpia idején is tette. Máshol – például az USA-ban, Kanadában vagy Európában – havat „csiholnak” az égből, hogy a téli sport szerelmesei ne szenvedjenek hiányt. De produkálnak esőt erdőtüzek eloltására, szétrobbantják a viharfelhőket katasztrófák, például az áradások megelőzésére, vagy csak „csodát tesznek”, hogy fehér legyen a karácsony. Már katonai célokra is alkalmazták az időjárás manipulálását: az amerikai hadsereg a vietnami háborúban 1967 és 1972 között évi 3 millió dollárt költött a monszun siettetésére, hogy az eső és a sár nehezítse a terepet az ellenség számára. A Popeye névre keresztelt hadművelet hatása állítólag minimális volt.

Az időjárás emberi befolyásolása azóta vitatott, hogy Vincent Schaefer, a General Electric kémikusa 1946-ban kitalálta a technológiát. Az eljárással pluszcsapadék nem állítható elő, legfeljebb máshol és máskor kezd el esni az eső, mint a beavatkozás nélkül. Egyes kutatások szerint a csapadékhozam 5–15 százalékkal növekedhet, ami azonban szárazság idején a mezőgazdasági vidékeken akár életmentő is lehet. Két éve az indiai Mahárástra államban például a világ legnagyobb, felhőmagvasítással foglalkozó cégét, az amerikai Weather Modification Inc (WMI) vállalatot kérték fel. A téma szakértői szerint a rendkívül nehéz körülmények ellenére sikerült esőt produkálni, amiért aztán a pilótát sztárnak kijáró ünnepléssel fogadták.

A bizonytalanságok és a tudományos fanyalgások ellenére a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint az ágazat egyre bővül, és ma már több mint félszáz országban – köztük Magyarországon is – rendszeresen „bombázzák” a felhőzetet. A WMI például már évi több tízmillió dolláros forgalmat ér el, és nőnek a megrendelései Ázsiában, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten is. Tény, hogy a klímaváltozás erősödésével a csapadék egyre kiszámíthatatlanabb, a levegő minősége romlik. De felmerülhetnek luxusigények is. Az orosz kormány tavaly 1,3 millió dollárt pengetett ki, hogy május 1-jén, a munka ünnepén ne essen az eső a moszkvai Vörös téren. Egy európai vállalat ennél jóval olcsóbban, 150 ezer dollártól kínálja a szolgáltatását: száraz esküvőt garantál, mert már napokkal a menyegző előtt esőre kényszeríti az adott területen lévő felhőket.

A jövő azonban nem csupán a meglévő technológia mind szélesebb körű alkalmazását, hanem új módszerek kidolgozását is ígéri. A londoni Nanotechnology kutatói nanoméretű szárazjéggel kísérleteznek, ami új és hatékonyabb módja lehet a felhőmagvasításnak. A nanorészecskék ugyanis másképp kristályosodnak, és kevésbé környezetszennyezők, mint az eddig használt vegyületek.