Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A NAV az adótartozások behajtása érdekében, a gazdasági társaság pedig a gondatlan ügyvezetésből eredő károk megtérítése iránt léphet fel a vezető tisztségviselőkkel szemben.
A NAV általi végrehajtásra csak kivételesen van lehetőség, tipikusan akkor, ha a vezető tisztségviselő előre látja, hogy a társaság nem fogja tudni befizetni adótartozásait, mégsem a NAV mint hitelező érdekeinek a szem előtt tartásával jár el.
Tavaly tavasszal több mint 500 ilyen tárgyú eljárás volt folyamatban.
Harcos Mihály, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak, és az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni.
Jövőre az adóhatóság az ilyen késve beadott iratokat visszautasíthatja, és ezzel a vállalkozás végleg eleshet a számára kedvező bizonyítékok felhasználásától.
Jövőre már csak kivételesen lesz lehetőség a NAV-ellenőrzés során elkövetett hibák korrigálására, mert az új adóeljárási szabályok értelmében a fellebbezési eljárásban már nem lehet majd olyan új tényre és új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a vállalkozásnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő.
Új tények, bizonyítékok előadására a bíróság előtt sem lesz lehetőség, mert jövő évtől már csak az adóhatósági eljárás során feltárt és átadott bizonyítékokat fogja felülvizsgálni.
Hiába derül tehát ki a bírósági perben, hogy a vállalkozás igazolni tudja az álláspontját, a késve előterjesztett bizonyítékokat a bíróság figyelmen kívül fogja hagyni – figyelmeztet a Deloitte.
