„Felelősséggel tartozunk 30 embernek, ezért muszáj megfelelnünk az új szabályoknak”

– magyarázta a hvg.hu-nak Némethné Horváth Beáta, a Bács-Kiskun megyei, szabadszállási Strázsa Tanya Szociális Szövetkezet elnöke. A Strázsa tanya fogyatékos embereknek ad munkát már évek óta, ezért is gondolja úgy Némethné, hogy nem zárhatnak be egyik napról a másikra, bár még nem találta meg a megoldást, amely biztosítja számukra a túlélést január elseje után.

Strázsa Tanya

A kormány javaslatára a parlament 2017. január elsejétől úgy módosította a szociális szövetkezetekre vonatkozó szabályozást, hogy előírta: 2018 januárjától csak legalább három hónapja nyilvántartott munkanélkülieket vagy közfoglalkoztatottakat dolgoztathatnak, főtevékenységüknek a nevükben is benne kell lennie; és azt is, hogy minden szövetkezet tagjai közé be kell vonni egy önkormányzatot vagy közhasznú karitatív szervezetet (lehetőségként ez eddig is megvolt). Utóbbiaktól a kormány a szabályos működés ellenőrzését várta, a foglalkoztatási korlátozástól meg azt, hogy megakadályozza a munkajogi és a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályok megkerülését, azt, hogy a rendes munkaviszonyban is végezhető munkákat ne vigyék be a szociális szövetkezetekbe csak azért, mert azokban kisebbek a foglalkoztatás közterhei. Azokról a milliárdok eltűnésével járó botrányokról, mint az akkoriban Pócs János vezette Jászapáti polgármesteri hivatalában bejegyzett ESZOSZ-é vagy a Farkas Flórián-gründolta Híd a munka világába szövetkezeté, a kormányzati indoklás meg sem nem emlékezett.

Farkas Flórián Tiszavasváriban

Túry Gergely

Sokan, különösen a kisebbek kihullanak a rostán

Az önkormányzatok vagy közhasznú karitatív szervezetek kötelező bevonása sok szövetkezetnek különösen nehezen megugorható akadály. Egy évet kaptak arra, hogy partnert találjanak, a határidőig, december 31-ig már csak pár nap van, de a már említett Strázsa Tanya sem talált még tagtársat. Vezetője lapunknak azt mondta, „az utolsó pillanatokban vagyunk, a napokban tudunk leülni egy szervezettel, bízom benne, hogy sikerülni fog”.

Volt olyan szövetkezet, amely annak a településnek az önkormányzatát próbálta bevonni, ahol maga is működik, de az elutasította a megkeresést, így a szövetkezet most – ki tudja, meddig – „hibernálódik”, vagyis felhagy a működéssel. A Csongrád megyei, dóci, kézműves termékeket gyártó Bergendóc Szociális Szövetkezet sem tudja, mit hozhat a jövő, tagjai egyelőre önkéntes munkában csinálják azt, amiért eddig legalább minimális pénzt kaphattak. A faluban egyébként szinte egyáltalán nincs más munkalehetőség.

„Megvárjuk a 2019-es önkormányzati választásokat, hátha a következő önkormányzat majd belép.”

Hasonlóan felhagy tevékenységével az eddig tucatnyi embernek munkát adó miskolci Eleven Föld Szociális Szövetkezet, amely zöldségtermesztéssel foglalkozott.

Képünk illusztráció

MTI / Rosta Tibor

A visszaélések visszaszorítása vagy államosítás?

„Farkas Flóriánék foglalkoztatási szövetkezeténél eltűnt 1,6 milliárd forint, azt kifizette a kormány helyettük, pedig a Híd a munka világába szövetkezeti programból nem lett semmi” – méltatlankodik Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, aki szerint a szociális szövetkezetek működési feltételeinek módosítása csak arra jó, hogy lényegében „államosítsanak” eddig autonóm szervezetként működő civileket, ellentmondva a szabad szövetkezés alapeszméjének. Az állam közreműködésével már eddig is több mint 200 önkormányzati szociális szövetkezetet gründoltak, hiszen így uniós pénzből teremthetnek munkahelyeket a közmunkásoknak, akik a nyílt munkaerőpiacon nemigen találnak állást – magyarázza Németh, még milyen állami érdekek állnak a szigorítások mögött.

„Az igazi gond az, hogy a szövetkezeteknek fejlesztésekre nem, csak bérekre adnak támogatást” – véli Németh László, a Szociális Szövetkezetek Szövetségének elnöke. Szerinte irreális elvárás, hogy másfél év alatt olyan vállalkozás jöjjön létre, amely önfenntartó módon tud működni. Az elcsorgó óriási összegek hasznos elköltését nem segíti, ha egy támogatott szervezet tagja lesz egy önkormányzat vagy egy humanitárius szervezet, nem a szövetkezetek szabályozását kellene változtatni, hanem a finanszírozásukat úgy, hogy valódi, önfenntartó szervezetek jöjjenek létre a programok befejezésével.

Németh László már szeptemberben készített egy felmérést arról, tudják-e teljesíteni az új követelményeket a szövetség tagjai, és azt találta, hogy a válaszadók 47 százaléka nem tudja vagy nem is akarja teljesíteni az új előírásokat, vagy megszűnik, vagy átalakul, de nem tesz lépést a megfelelés érdekében.

A szociális szövetkezetek helyzetére felfigyelt Sallai R. Benedek LMP-s képviselő is, aki nemrég megkérdezte a nemzetgazdasági minisztert, vajon ellenségei-e a kormánynak azok a szervezetek, amelyek a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért alakultak. Varga Mihály államtitkára, Cseresnyés Péter azt válaszolta neki, amivel a tárca annak idején magát a törvénymódosítási javaslatot is indokolta: sok esetben nyilvánvaló, hogy a szociális szövetkezeti foglalkoztatási formát csak a kedvezőbb jogszabályi környezet miatt veszik igénybe, ezért volt indokolt a törvényi célnak megfelelő korlátozás.

Sallai R. Benedek LMP-s képviselő

MTI / Máthé Zoltán

Tavaly egyébként, még jóval a szigorítások elfogadása előtt egy másik LMP-s politikus, Hadházy Ákos éppen a kormány későbbi álláspontjával összhangban azért kelt ki a szociális szövetkezetek ellen, mert sok közülük 15 és 50 millió forint közötti uniós támogatást és adókedvezményt kapott olyan tevékenységekre, amelyekről "ordít, hogy semmi közük a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához". Hadházy később feljelentéseket is tett ezekben az ügyekben.

Az eddigi rendszer utolsó pénzesője

Miközben sok szövetkezet a végét járja, vannak még olyanok is, amelyeknek jól megy. A társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére kiírt Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatain idén júliusban, szeptemberben és decemberben összesen 131 szervezet kapott támogatást, közülük több több százmillió forintot.

Pócs János, a Soros-feliratú perzselt disznó fotóját posztoló fideszes parlamenti képviselő szűkebb pátriájában, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászfényszarun két szociális szövetkezet is nyert a gazdaságfejlesztési pályázaton, amelyet társadalmi célú vállalkozások ösztönzésére írtak ki, ketten összesen 420 millió forintot. Nyáron, egy másik pályázaton egy konzorcium arra nyert 400 millió forintot szintén Jász-Nagykun Szolnok megyében, hogy támogassák a megye nyolc járásában a rászorulók kijutását a munkaerőpiacra. Ott költik el ezt a rengeteg pénzt, ahol rendkívül alacsony a munkanélküliség, mindösszesen 2,1 százalékos.

Kertészet Jászfényszarun

MTI / H. Szabó Sándor

December elején félszáz szervezet jutott 15-200 millió forint közötti, többségük 20 millió forint alatti összeghez, csak hat „kiemelkedő” teljesítményt nyújtó szervezet, egy szegedi, egy mórahalmi, egy deteki, egy zákányszéki és az imént emlegetett két jászfényszarui szervezet jutott 100 millió forint körüli összeghez, hogy hátrányos helyzetűeket foglalkoztasson, vagy szervezze meg azok képzését.