Bye bye London

Az európai ügyfeleket kiszolgáló brókerek munkahelyeit Frankfurtba, a vagyonkezeléssel foglalkozó alkalmazottakénak egy részét pedig Dublinba költöztetik át Londonból – így döntött a minap az amerikai Morgan Stanley. A világ egyik vezető befektetési bankja a tervek szerint az első körben több mint háromszáz álláshely áttelepítésével csatlakozik a londoni jelenlétüket látványosan leépítő pénzügyi szolgáltató cégekhez. Az amerikai JPMorgan Chase bankház azt tervezi, hogy 16 ezer nagy-britanniai alkalmazottja negyedének másik EU-tagországban ajánl munkát. „Rövid távon néhány száz állást mozgatunk, hogy felkészüljünk a kilépésről szóló tárgyalások befejezése utáni időszakra. A végleges alku részleteitől függ, hogy végül pontosan hányan költöznek majd” – közölte Daniel Pinto, a  befektetési banki részleg vezetője. A német Deutsche Bank több ezer munkahely áttelepítését fontolgatja, a brit HSBC pedig ötezer londoni alkalmazottja ötödének foglalkoztatását tervezi áthozni a kontinensre.

Londonban – leginkább a pénzügyi központnak számító Cityben – 400–700 ezren dolgoznak a különféle pénzintézeteknél, s attól függően, hogy mennyire lesznek kemények a 2019 tavaszára ütemezett Brexit-megállapodás feltételei, 30–100 ezerrel csökkenhet a számuk. A leglátványosabb visszaesés az úgynevezett kemény Brexit esetében várható. Ha Nagy-Britannia teljesen kilép az egységes piacról, és a tőke szabad áramlása akadályokba ütközhet, az országban dolgozó uniós polgárok hátrányos helyzetbe kerülnek, és valamennyi EU-s ügylet intézése átkerülhet a többi tagországba. A jelek szerint kemény Brexit várható, hiszen Theresa May brit kormányfő hivatala hétfőn bejelentette: 2019 márciusától megszűnik az EU-s polgárok nagy-britanniai automatikus letelepedési és munkavállalási joga.

Az EasyJet Airbus-gépe. Kirepülőben

AFP / Fabrice Coffrini

Megugrott azoknak az ügyvédeknek a száma, akik különféle EU-tagországokban – főként Írországban – is bejegyeztetik magukat. Ennek hátterében az áll, hogy a cégekkel együttműködő jogászok is távozásra készülnek Nagy-Britanniából, s az EU-n belül az unió országaiban akkreditált ügyvédek jelentős előjogokkal rendelkeznek. Míg a bankok leginkább Frankfurt felé kacsingatnak, a biztosítótársaságok az ügyvédekhez hasonlóan Írországot preferálják: több cég, köztük a Standard Life is Dublinra voksolt.

London esélyeit rontja, hogy a többi EU-tagállam különféle könnyítésekkel próbálja magához csalogatni a brit főváros elhagyását tervező pénzügyi cégeket. A legnagyobb európai gazdaság, Németország – ahol az Európai Központi Bank otthonául szolgáló Frankfurt a  fő vonzerő – a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó adó- és munkajogi szabályok átdolgozására készül. Franciaország azt ígérte, hogy piros-fehér-kék bársonyszőnyeget terít a Nagy-Britanniából érkező bankárok elé, adócsökkentést és a bürokrácia visszafogását tervezi. Az egykori francia gazdasági miniszterből államfővé avanzsált Emmanuel Macron igyekszik világossá tenni, hogy a Brexit mindent megváltoztat. „Egy ország vagy kint van, vagy bent. A távozás utáni napon a brit cégeknek már nem lesz meg a pénzügyi útlevelük. Szigorúnak kell lennünk” – nyilatkozta.

A nemzetközi piacokra termelő iparvállalatok is bizonytalanságban élnek, hiszen még nem lehet tudni, lesznek-e importvámok Nagy-Britannia és az EU között. A tét a járműiparban a legnagyobb. Az évente 72 milliárd font bevételt elérő cégek 800 ezer embert alkalmaznak közvetve vagy közvetlenül. Mivel az évente 1,7 millió Nagy-Britanniában gyártott autónak több mint a fele kerül az európai kontinensre, a kereskedelmet fékező akadályok komoly veszteségeket okozhatnak.

„Az autógyártók idegesek, s ha nagy a bizonytalanság, a befektetéseket másfelé terelik” – írta elemzésében Justin Cox, az LMC Automotive piackutató intézet szakértője. A japán Nissan – amely sunderlandi gyárában hétezer embert foglalkoztat – azzal kalkulál, hogy a Brexit után 10 százalékos vám terheli majd az EU-ban a brit üzemekből kikerült gépkocsikat, s ezért felmerült a gyár bezárásának lehetősége is, amit a londoni kormány igyekszik megakadályozni. A Ford állítólag 1100 alkalmazottat készül elbocsátani walesi üzeméből, a BMW pedig valószínűleg Németországban vagy Hollandiában folytatja az 1994-ben a tulajdonába került brit márka, a Mini gyártását. A belső égésű motorral szerelt autók a jövőben is Cowley-ban készülnek, ám a németek máshol fektetnek pénzt az elektromos változat kifejlesztésébe. Londoni források szerint veszélyben van az amerikai General Motorstól a francia PSA-csoporthoz átkerült Opelhez tartozó Vauxhall gyárában dolgozó 4300 alkalmazott is, a termelés egy részét Európába vihetik. Egyedül az indiai többségi tulajdonban lévő Jaguar Land Rovernek nincs mitől tartania. A luxusjárműveket forgalmazó gyár olyan árréssel termel, amibe belefér egy 10 százalék körüli vám, s mivel a cég főként hazai beszállítóktól vásárol, a részegységekre esetleg kivetett brit terhek sem tennék tönkre. Ennek ellenére a Land Rover is azért lobbizik, hogy a Brexit után is megmaradjon a közös gazdasági tér.

AFP / Odd Andersen

A tízezer britnek munkát adó páneurópai repülőgépgyár, az Airbus azzal fenyegetőzött, hogy elviheti az új gépek és részegységek gyártását, ha  az emberek és áruk szabad mozgása nem marad meg. „Nagyon könnyű helyszínt találni új gyártási projektek beindításához. Most is számtalan ajánlatunk van. Mi itt akarunk maradni, de csak akkor, ha lehetséges marad az integrált nemzetközi szervezeten belüli működés” – idézte a brit Sunday Times című lap Fabrice Bregier-t, az Airbus gyártásért felelős igazgatóját.

A repülőgépgyártók mellett a légitársaságok is mocorognak. A brit fapados EasyJet Bécsben hozott létre új vállalati központot az EU-n belüli működésre: az uniós járatok a brit kilépés után hivatalosan az EasyJet Europe-hoz tartoznak majd. Megszólalt az ír vetélytárs, a Ryanair első embere, Michael O'Leary is, aki szerint a Brexit utáni hónapokban akár meg is szakadhat a légi összeköttetés Nagy-Britannia és a kontinens között. London ugyanis valószínűleg ki fog lépni az 1993-ban létrehozott Európai Közös Légtér nevű együttműködésből, így nem lesz olyan egyezmény, amely lehetővé teszi a járatok üzemeltetését. „Ha nem lesz egyezség Brüsszel és London között, akkor nem maradnak járatok sem. Az alku pedig nem túl valószínű, hiszen a brit kormánynak fogalma sincs, mit szeretne, csak annyi világos, hogy ki akar lépni az EU-ból” – mondta O'Leary.

NÉMETH ANDRÁS