A vállalkozások évente 20-30 kártérítési pert indítanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben, holott ez a szám nagyobb is lehetne, mert van mód arra, hogy a NAV-val szemben pert nyerjenek a cégek – hívta fel a figyelmet a Deloitte Legal adóperes csoportjának a vezetője.

Harcos Mihály kiemelte azokat az eseteket, amikor az adóhatóásg eljárása kárt okoz a vállalkozásnak. A NAV például gyakran már az ellenőrzés elején biztosítási intézkedésként zárolja a vállalkozás bankszámláit, készletét, és ez ellehetetlenítheti a működést. Hasonló károkat okozhat azonban az EKAER ellenőrzések során a rakomány zárolása és járművek lefoglalása, a visszakért általános forgalmi adó kiutalásának elhúzódása, valamint a téves tájékoztatás is.

A vállalkozások az ilyen intézkedéseket legtöbbször sérelmezik, ennek ellenére általában meg sem vizsgálják a kártérítési igénnyel való fellépés lehetőségét a NAV-val szemben. Pedig a NAV sikeresen perelhető kártérítésre, ha igazolható, hogy a kárt a közhatalom gyakorlásával, vagy annak elmulasztásával okozta, valamint a kár rendes jogorvoslattal, közigazgatási perben nem volt elhárítható.

Nem elég viszont az adóügyben hozott megsemmisítő, vagy új eljárásra utasító közigazgatási bírósági döntés, igazolni kell azt is, hogy a kárt a NAV súlyosan téves jogértelmezési tevékenysége, vagy az ügyintéző oldaláról rosszhiszemű, de legalábbis súlyosan gondatlan kötelességszegés, vagy a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen értékelése, illetve figyelmen kívül hagyása okozta.

Az új közigazgatási perjogi kódex azonban már rendezi azt a helyzetet is, amikor a NAV a kárt csekélyebb – vagyis az ügy érdemére nem kiható – jogsértéssel okozza. „Adóperekben már nemcsak a közigazgatási bíróság által a keresetnek helyt adó, hanem akár a keresetet elutasító ítélet is alapul szolgálhat a NAV-val szembeni kárigény érvényesítéséhez, ha abban kisebb eljárási jogszabálysértést a bíróság megállapította” – emelte ki Huszl Zsuzsanna, a Deloitte Legal adóperes ügyvédje.

(Deloitte)