EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Egyetlen ország van csak az EU-ban, ahol kevesebben dolgoznak részmunkaidőben, mint nálunk.
Az EU második leggyengébb adatát mérték Magyarországon, amikor azt kutatták, hányan dolgoznak részmunkaidőben. Az Eurostat arra jutott: az összes magyar munkavállaló 4,3 százaléka dolgozik napi 8 óránál kevesebbet, ennél alacsonyabb csak a bolgár szám.
Hiába segíthet papíron a részmunkaidő a nőknek visszatérni a munkába a szülés után, a dolgozó magyar nőknek csak 6,2 százaléka van részmunkára bejelentve, ez az EU-ban a harmadik legalacsonyabb adat. A magyar férfiak között még kisebb, 2,7 százalékos a részmunkaidősök aránya – pedig akkor még szó sem volt azokról, akik 4 vagy 6 órára vannak bejelentve, de közben napi 8 órát dolgoznak.
A kevés részmunkaidős magyarnak egy jelentős része, több mint negyede viszont szeretne többet dolgozni, de nem kap teljes állást. Ez leginkább a férfiak problémája, három magyar részmunkaidőben dolgozó férfi közül egy azért választja ezt a foglalkoztatási formát, mert a másik lehetősége a munkanélküliség.
Az EU-ban a legjobban Hollandiában működik a részmunkaidő rendszere, ott a nők háromnegyede, a férfiak negyede dolgozik így, de Ausztriában is majdnem minden második nő és tizedik férfi így dolgozik.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
Nógrádi Györggyel fejtette meg Ukrajnát és az Európai Uniót Orbán Viktor a Patrióta csatornáján.
A politikus úgy értesült, a birtokon ukrán vendégmunkások végezték a felújítást.