Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az EU második leggyengébb adatát mérték Magyarországon, amikor azt kutatták, hányan dolgoznak részmunkaidőben. Az Eurostat arra jutott: az összes magyar munkavállaló 4,3 százaléka dolgozik napi 8 óránál kevesebbet, ennél alacsonyabb csak a bolgár szám.
Hiába segíthet papíron a részmunkaidő a nőknek visszatérni a munkába a szülés után, a dolgozó magyar nőknek csak 6,2 százaléka van részmunkára bejelentve, ez az EU-ban a harmadik legalacsonyabb adat. A magyar férfiak között még kisebb, 2,7 százalékos a részmunkaidősök aránya – pedig akkor még szó sem volt azokról, akik 4 vagy 6 órára vannak bejelentve, de közben napi 8 órát dolgoznak.
A kevés részmunkaidős magyarnak egy jelentős része, több mint negyede viszont szeretne többet dolgozni, de nem kap teljes állást. Ez leginkább a férfiak problémája, három magyar részmunkaidőben dolgozó férfi közül egy azért választja ezt a foglalkoztatási formát, mert a másik lehetősége a munkanélküliség.
Az EU-ban a legjobban Hollandiában működik a részmunkaidő rendszere, ott a nők háromnegyede, a férfiak negyede dolgozik így, de Ausztriában is majdnem minden második nő és tizedik férfi így dolgozik.
