Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Miközben a világ az oroszországi foci-vb-re készül, Franciaországban a kolbászkészítők világversenyét rendezték meg.
Ráadásul ez premier volt, hiszen hasonló, globális, legalábbis annak hirdetett megmérettetésre még nem került sor. A helyszín a délkelet-franciaországi Ardeche megyében található Vanosc volt. Ez valójában még francia mércével is falunak tekinthető település, amely alig ezer lakost számlál. De a hatalmas rendezvényre özönlöttek a kolbászimádók. A szervezők hat-hét ezer látogatóra számítottak, de végül minimum 12 ezren tisztelték meg jelenlétükkel a kolbász-világbajnokságot. Mivel gasztronómiáról van szó, és erre a franciák nagyon kényesek, tisztázzuk a műfajt.
Ez a vb a száraz kolbászok megmérettetése volt, és versenyen induló termékeket 14 kategóriába sorolták. Franciaország minden zugából és a világ minden tájáról, de összesen csak kb. 15 országból érkeztek a termékek. Az ausztrálok kenguru kolbásza fennakadt a vámon, így ez az egzotikus specialitás kimaradt a versenyből. Persze a mezőny nélküle is színes volt, amerikai, brit, spanyol, olasz, német, osztrák részvevőkkel. Vagyis a világ, mennyiségi szempontból is nagyhatalomnak tekintett termelői ott voltak.
A verseny szervezői közölték: nem lesz végső győztes, hiszen a világ legjobb kolbászát lehetetlen kiválasztani – mert ez ízlés dolga, nem objektív kategória. A megmérettetés célja az eredeti, természetes alapanyagú termékek és a hagyományos hentesi technikák promóciója. Ehhez a célhoz képest nagyon gondosan válogatták ki a zsűrit, amely végül 200 tagú lett, de nagyságrendekkel több volt az önkéntes jelentkező. A kizárólag semleges fogyasztókból, tehát a hentes szakmától távol álló bíráló bizottság legifjabb tagja egy tízéves kisfiú, a korelnök egy 82 éves aggastyán.
A zsűri egy közjegyző felügyelete mellett kóstolta a termékeket és nem sieti el a döntést: a végeredmény kihirdetése csak június 21-én lesz. Persze a lényeg az üzletág promóciója. A franciák évente 70 ezer tonna száraz kolbászt és szalámit fogyasztanak, a termelés 110 ezer tonna, a plusz exportra megy. És végül is a kolbászfesztivál az egész francia „charcuterie” szektort, vagyis a virslik, a sütni, főzni való kolbászok, a sonkák, a hurkák és a pástétomok promócióját is szolgálta. Ez a szektor évente 8,6 milliárd eurós üzleti forgalmat produkál, és termékeikből egy átlagos francia háztartás kb. harminc kilót fogyaszt el évente.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.