Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az akkori szocialista kormány emblematikus intézkedését sokan követendő példának tekinttették. De ahogy felgyorsult a globalizáció, vagyis a kegyetlen nemzetközi konkurencia, úgy vált egyre világosabbá, hogy kevesebb munkával nincs remény talpon maradni a feltörekvő gazdaságokkal szemben, ahol tizedannyi bérért sokkal többet dolgoznak az alkalmazottak. A koncepció még a régi időkből származott, amikor a fejlett országok uralták a világgazdaságot és a munkavállalók réme az elbocsátás volt. A munkaidő csökkentése mögött az a remény állt, hogy így majd többen jutnak jó álláshoz. Azóta a világgazdaság sokkal bonyolultabb lett.
A Peugeot-Citroen Vesoulban lévő, 3000 főt alkalmazó alkatrészgyárában, több hónapos tárgyalás után a vezetés megállapodott a szakszervezetek többségével. A heti munkaidő 37 és fél órára nő, a fizetés 3,1 százalékkal, és év végén átlagosan 100 eurós prémiumot is kap mindenki. A gyár vezetése további 80 teljes munkaidejű alkalmazott felvételére és 20 millió eurós beruházásra, továbbá még a túlóradíj növelésére is ígéretet tett. A vezetés érvelése szerint a gyár életben tartása a tét, ezért kellett növelni a munkaidőt- írja a Le Figaro.
A régi idők klasszikus kommunista érvelését alkalmazó CGT szakszervezet volt az egyetlen a négy közül, amelyik nem írta alá a megállapodást, mert az szerintük „az ingyen munkát legalizálja”. 2016-ban már ez elegáns Smart kiskocsikat gyártó hambachi cég is kötött hasonló megállapodást a dolgozóival. A munkaidő felkúszott heti 39 órára, de havi 120 euróval nőtt a fizetés és év végén 500 eurós nagyságrendű lett a prémium. Persze itt is jobban nőtt a munkaidő, 12 százalékkal, mint a dolgozók jövedelme, amely csak hat százalékkal emelkedett.
2017-ben a Renault-nál is született egy megállapodás: ha nagyon sok a megrendelés, növelhető naponta egy órával a munkaidő. A 35 órás munkaidő bevezetése nagyon sok dolgozónak jól jött, hiszen több idő maradt a családra és egyéb, a gazdaságot egyébként élénkítő szabadidő tevékenységre. De vannak szektorok, ilyen pl. az autóipar, ahol a lazítás nem engedhető meg. És szerencsére a 18 éve elfogadott törvényben vannak olyan kiskapuk, amelyek megengedik a munkaidő és a fizetés növelését is lehetővé tevő megállapodásokat.
