Sokan fizetnek, hogy kipróbálhassák ezt a hollandiai börtönt

Szabadulószoba máshol is van. Cellában szállást foglalni máshol is lehet. Amit azonban Breda városában, a Borschpoort börtönben kitaláltak, ritkaság a maga nemében.

  • HVG HVG
Sokan fizetnek, hogy kipróbálhassák ezt a hollandiai börtönt

Az elítéltek hiánya miatt parlagon heverő fogházban, 80 főnyi személyzet bevonásával, alkalmanként 350–400 kalandvágyó jelentkezőt tartanak fogva. A 80 eurós jegy ellenében a játékosokat hamar megfosztják méltóságuktól: leordítják a fejüket, narancssárga ruhába öltöztetik, majd hármasával cellákba zárják őket. A smasszerek vallomást is hamar kicsikarnak a rabokból. Aki azt állítja, hogy csak nézelődni jött, előbb-utóbb az is elismer legalább egy rablást. Aki szabadulni próbál, nem tudhatja, hogy a cellatársa valóban sorstársa-e, vagy beépített ember. Mert a 80 színész többféle szerepet játszik: a többséget jelentő egyenruhás, gumibotos börtönőrök mellett akár ügyvédeket is alakítanak. Fiatal színészek állítólag örömmel vállalják a fellépést a sajátos színpadon. Az élmény a játékfoglyoknak is annyira igazi, hogy rendszeresen akad, aki inkább veszni hagyja a belépti díjat, és kimondja az azonnali szabadulást eredményező „exit” szót. Amúgy három óra hosszat tart a játék. A szökés nem könnyű, de aki ügyes, az kiverekszi magát, a többiek a cellában érik meg a színjáték végét.

AFP / Emmanuel Dunand

Nem gyerekprogramról van szó: az alsó korhatár 18 év. A nyelvi nehézségek ellenére külföldről is gyakran érkeznek fizető börtöntöltelékek. A szervezők tapasztalata szerint a vendégek között szép számmal akadnak őrző-védő emberek, akik nagyra értékelik a hitelességet. Sokat hozzáad a komolyra forduló játék hangulatához az 1886-ban épült börtön atmoszférája. A fogházat abban a felfogásban tervezték, hogy a tudományosan megalapozott felügyelet jó magaviseletre kényszeríti a rabokat. A Jeremy Bentham brit filozófus nevéhez kötődő koncepció panoptikon néven vonult be a XVIII–XX. század fegyelmezéstörténetébe. Bredában gyönyörű példája látható ennek: a főépület nagy, kerek belső udvart fog körbe, a cellaajtók belső körfolyosókról nyílnak, és ezt a jól áttekinthető teret monumentális kupola fedi be. Amikor a játékosok a föld alatti járatokból az udvarra érkeznek, pár pillanatra átváltoznak turistává – amíg a „börtönigazgató” ki nem zökkenti őket az építészeti élményből, mondjuk egy kis ordibálással és egy sorozat fekvőtámasz elrendelésével.

Említésre érdemes az is, miért ürülnek ki a börtönök Hollandiában. 2014 óta 27 fegyintézet vált fölöslegessé – vázolta a hátteret a Süddeutsche Zeitung. Ennek egyik oka, hogy arrafelé csökken a bűnözés. Ez megfelel az EU-s trendnek, de hozzáadódik még, hogy sok más EU-országtól eltérően a holland bírák egyre ritkábban csukatják le a vádlottakat. Ha csak lehet, alternatív büntetéseket szabnak ki rájuk, például szociális munkát vagy átnevelő tanfolyamot.

AFP / Emmanuel Dunand

A kiürülő börtönökhöz több vállalkozási ötlete is lett a kormánynak, illetve az üzleti világnak. Állami szintű biznisz, hogy 2010 és 2016 között Belgiumból – ahol viszont helyszűke mutatkozott – érkeztek rabok a tilburgi börtönbe. A brüsszeli kormány 550 férőhelyet, egy egész épületet bérelt évi 42 millió euróért. 2015 óta a norvég kormány 240 lakót helyez el évi 25 millióért a norgerhaveni fegyintézetben. A költöztetés nem ment zökkenőmentesen: a holland elítéltek háborogtak, amiért át kellett engedniük kényelmes, egyszemélyes – ahogyan az akkori hírek idézték: luxus – lakosztályaikat. Még kellemesebb időtöltésre ad lehetőséget az egykori női börtön XVIII. századi épülete Zwolléban: 2008 óta az elegáns De Librije hotel és étterem működik benne. Kínálják magukat nagyobb épületegyüttesek is. Az overamsteli Bijlmerbajes börtön viszonylag modern celláinak helyén lakásokat alakítanak ki, az egykori haarlemi börtön (szintén panoptikon) pedig hamarosan egyetemi campussá alakul.

A cikk a HVG 2018/17. számában jelent meg.