Intelligens rizsfőző, mérleg és telefon - bejött az élet a Xiaominak

„Hello, Lej Csün vagyok. Éppen a hongkongi tőzsdére kell beadnom a részvénykibocsátási papírokat, de nem fogadják el a hitelkártyámat. Csak ezer jüanra lenne szükségem. Ha átutalsz ezer jüant a megadott bankszámlára, cserébe megkapod a Xiaomi 10 százalékát a sikeres tőzsdei bevezetés után” – a kamu levél bejárta a kínai közösségi portálokat, holott messze elrugaszkodott a valóságtól. Az egyetlen igaz információ, hogy a Xiaomi kínai mobilgyártó a hongkongi tőzsdére készül. Azt azonban nehéz elképzelni, hogy a milliárdos alapító elnök Lej Csünnek ne lenne elég pénze a költségek kifizetésére, a hitelkártyáját ne fogadnák el, s olyan szorult helyzetben lenne, hogy 150 dollár értékű jüanért odaadná cége 10 százalékát, ami 6–9 milliárd dollárt érhet.

A Xiaomi 10 milliárd dollárért tervez részvényt eladni, ezzel az idei év legnagyobb tőzsdei bevezetését hajtja végre, s a legkomolyabbat azóta, hogy a szintén kínai Alibaba online kereskedő 2014-ben 25 milliárdot gyűjtött a New York-i Értéktőzsdén. Ez elképesztő siker egy olyan cégtől, amely 2010-ben indult – igaz, mára a világ negyedik legnagyobb okostelefon-gyártója lett. Az 1969-ben, Hupej tartományban született Lej, aki már gyerekként imádott rádiókat szétszedni és összerakni, informatikus mérnöki végzettséget szerzett. Példaképének Steve Jobsot tartotta, és a Kingsoft kínai szoftvercégnél a vezérigazgatóságig vitte. Joyo.com néven indított internetes áruházát 75 millió dollárért adta el az amerikai Amazonnak, és 2010-ben hetedmagával indította el a Xiaomit. A cég nevének jelentése: apró rizsszem.

Lej Csün

AFP / Zhou Junxiang

Üzleti filozófiájuknak azt választották, hogy okostelefonjaikat a lehető legjobb alkotóelemekből rakják össze, de a profitrátát minimalizálják, s így a nagyobb vetélytársaknál jóval olcsóbban tudják kínálni a készülékeket – jellemzően az interneten, és időben koncentrált akciókkal. A cégben részesedést vásárolt a mobileszközökbe chipeket gyártó amerikai Qualcomm, vezérigazgató-helyettesnek pedig Lej megnyerte a Google Android-divíziójának vezetőjét, Hugo Barrát. A legutóbbi, 2014-es tőkeemeléskor a magánbefektetők 45 milliárd dollárra értékelték a Xiaomit, amely a hongkongi tőzsdei bevezetés után ennek a dupláját is érheti majd. Amit az tett lehetővé, hogy néhány hete Hongkong is megengedi, hogy két részvényosztály létezzen: a törzsrészvények mellett olyan papírok is, amelyek birtoklása megőrzi a szavazattöbbséget az alapítók számára. Négy éve az Alibaba ennek hiányában választotta a New York-i Értéktőzsdét, ahol ez már régóta elfogadott gyakorlat.

A pekingi székhelyű Xiaomi a tőzsdei bevezetéssel a további terjeszkedéshez gyűjt tőkét, és a Kínában a 2016-os ballépéseivel elveszített piacvezető szerepét akarja visszaszerezni. A ma már Kína után a világ második legnagyobb okostelefon-piacának számító Indiában a vevők különösen árérzékenyek, és a Xiaomit a stratégiája az első helyre röpítette. Bár csak 2014 júniusában jelent meg az országban, az idei első negyedévben magabiztosan, 31 százalékos részesedéssel utasította maga mögé a korábbi piacvezetőt, a dél-koreai Samsungot, amely 24 százalékot birtokol. Az olcsóságnak azonban ára van. A Counterpoint elemzőcég becslése szerint a Xiaomi átlagosan csak 2 dollár haszonra tesz szert egy készüléken, míg kínai vetélytársai, a Huawei, az Oppo és a Vivo 15, 14, illetve 13 dollár nyereséget érnek el – a profitbajnok Apple pedig 151 dollárt.

A részvénykibocsátás kapcsán a világ több mint 70 országában jelen lévő, 15 ezer embert foglalkoztató Xiaomi igyekszik internetes cégként beállítani magát, ám a tavalyi 18 milliárd dolláros bevételének még a 70 százaléka hardverből származik. Ami nemcsak okostelefont jelent, hanem az intelligens rizsfőzőtől és mérlegtől kezdve a hordozható mobiltöltőn át az okostévéig számos más eszközt is. Az Android testre szabott, MIUI névre keresztelt operációs rendszerén keresztül nyújtott internetes szolgáltatások még csak 8,6 százalékot hoztak, ez csökkenés a 2016-os 9,6 százalékhoz képest. A Xiaomi tavaly 700 millió dollárnak megfelelő nyereséget ért el, amit egyszeri tételek billentettek át 6,9 milliárdos könyv szerinti veszteségbe.

HVG

A Xiaomi elsődleges célpontja az USA, ott azonban nem lesz egyszerű dolga. Nemcsak azért, mert az amerikaiak jellemzően a mobilszolgáltatójuktól vásárolnak készüléket, ezekhez pedig nehéz bejutni. Hanem azért is, mert Donald Trump elnök kormánya gyanakvással figyeli a kínai csúcstechnológiai cégeket. A Huawei a világ legnagyobb hálózatieszköz-gyártója – és az okostelefonok terén a Samsung és az Apple mögött a harmadik –, mégis kiszorították az USA piacáról. Az AT&T azt tervezte, hogy beveszi kínálatába a Huawei okostelefonjait, de az idei év elején politikai nyomásra visszalépett .