A békési Bélmegyeren gazdálkodó vadászok joggal gondolhatták három évvel ezelőtt, hogy a saját földjeikről őket kigolyózó ifjabb Mészáros Lőrinc rövidesen leteheti a vadászpuskát, miután két pert is jogerősen megnyertek annak vadásztársasága ellen. 

Az ügy háttere az, hogy 2016-ban úgy módosították a vadászati törvényt, hogy újraosztották a vadászati tájegységeket, majd az ezeken a területeken levő földtulajdonosok közgyűlésein szavaztak arról, hogy az elkövetkező 20 évre mely vadásztársasággal kötnek szerződést, azaz kik fognak ott vadászni. A békési Bélmegyeren is összehívták a közgyűlést, és itt vesztettették el a korábbi vadászati jogukat helyi vadászok, amely végül az ifjabb Mészáros frissen megalakított Vadásztársaságához került.

A helyi vadászok két pert indítottak: az egyiket az ifjabb Mészáros vadásztársaságával kötött szerződés semmisségéért, mivel állításuk szerint rengeteg szabálytalanság történt az eljárás során, a másikat pedig azért, hogy az ő igényüket ismerjék el. Ez utóbbit a bíróság felfüggesztette azzal, hogy ha döntés születik a semmisségről, majd akkor élesedhet az érvényességi igény iránti per. Két évvel később, az előbbiek bizonyítását elfogadva, 2018 nyarán a Gyulai Törvényszék jogerősen kimondta az ifjabb Mészáros vadásztársaságával kötött szerződés semmisségét. A nyertes per után mentek a helyi vadászok a kormányhivatalhoz, hogy vonják vissza az ítélet értelmében a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság vadászati jogát, azaz Mészárosékét, és jegyezzék be az övékét. Ám a kormányhivatal vadászati osztálya azt válaszolta nekik, hogy előbb perben bizonyítsák az ő szerződésük érvényességét. Ezt a pert is megnyerték a helyiek, és ezt támadták meg ifjabb Mészárosék a Kúrián.

A Kúria 2020-as döntésével ugyan elutasította a felülvizsgálati kérelmet formai okokra hivatkozva, de az alsóbb szintű bírósági döntést hatályon kívül helyezte. A bélmegyeri vadászok ekkor keresték meg Karsai Dániel ügyvédi irodáját, aki a jogszabályokkal való zsonglőrködés miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

A bélmegyeri vadászok jogi képviselője szerint önkényesen, a jogszabályokkal ellentétesen hozott döntést a Kúria, és ezzel sérült a tisztességes eljáráshoz, és a tulajdonhoz való alapjoguk is, ezért mentek az Alkotmánybíróságra. A testület szerint viszont a keresetben felsorolt visszásságok egyike sem sért alapjogokat, így az összes itthoni jogorvoslati lehetőséget kimerítették a békési gazdák. Most tervezik, hogy beadják keresetüket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.