„Még mindig nem akarom elhinni” – pislog könnyes szemekkel Lovas József, bélmegyeri gazdálkodó a Békési Járásbíróságon, csütörtökön délután, az ítélet kihirdetése után. Ő volt az, aki elsőként kiszúrta, hogy nincsenek rendben azok a papírok, amelyeknek segítségével másfél évvel ezelőtt kizárták őket a bélmegyeri vadászterületről.

Másfél éven át csak nézhették, ahogy Mészáros Lőrincék helikopterrel leszállnak, hallották a lövéseket, az ő vadászpuskáik meg tokba zárva rozsdásodtak.

„Láttuk, ahogy a tűzoltó autó locsolta tisztára a sáros utat, és műgyepet terítettek le, hogy ne legyen sáros a vadász urak csizmája. Még Kádár János is maga vette le a sáros csizmáját annak idején, amikor a hajtó ugrott volna, hogy segítsen neki. Ma már más idők járnak.”

– sóhajt fel Lovas Mihály. – Kérdezzen engem, majd mesélek, már nyugdíjas vagyok, mit tudnak velem csinálni? – mondja mosolyogva. Hárman, Lovas József, Lovas Mihály és Komáromi Mátyás fordultak bírósághoz még tavalyelőtt szeptemberben. Féltek, de úgy gondolták, hogy aki most viszi a vadászati jogot, az 20 évre viszi, nincs mit veszíteniük.

hvg.hu

Másfél évvel ezelőtt, 2016. augusztus 12-én összehívták a kijelölt vadászterület földtulajdonosait, hogy az új vadászati törvénynek megfelelően újraosztott terület hasznosításáról döntsenek. A közgyűlésen a térségben korábban vadászati jogokkal bíró Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaságának tagjait váratlanul érte, amikor a meghirdetett napirendeken túl arról is szavaztak, hogy ők vehetik a puskájukat, a jövőben a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság szervezhet vadászatokat ott, ahol a másik társaság évtizedeken keresztül gazdálkodott, ráadásul például Lovas József birtoka a terület kellős közepén van, tehát a szomszédból nézheti, hogy Mészárosék hajtják a vadakat. Ugyanis az új szerződött vadásztársaság elnöke nem más, mint Mészáros Lőrinc fia.

A 2016-os közgyűlésen még fel sem ocsúdtak a meglepetéstől a kifosztott vadászok, már érzékelték, hogy valami nagyon nem stimmel. Utánanéztek alaposabban a papíroknak, maguk is meglepődtek, hogy mennyi szabálytalanságot találtak. Ezért indítottak polgári eljárást, amelyben a kizárásukról döntő közgyűlési határozat érvénytelenítését kérték a bíróságtól. Most ebben a perben született elsőfokú döntés, amely nekik adott igazat. Az ötperces ítélethirdetés után a Békési Járásbíróság bírója nem ismertette a döntés indoklását, így vannak még homályos pontok, de a három vadász ügyvédjének értelmezése szerint a lényeg az, hogy a kizárásuk érvénytelen, így majd meg kell tenni a hivatalos lépéseket a vadászati joguk helyreállításáért, Mészárosék odébb állhatnak. Na, jó, nem teljesen, de nézzük, mi a helyzet a „nagykutyák” kedvelte bélmegyeri vadászterületen.

Felszabdalták, majd jól kizárták a helybelieket

„Mi etetjük a vadakat, ők meg lelövik” – meséli a három vadász egymás szavába vágva már Lovas József bélmegyei majorjának konyhájában, ahol az asztalra terített térképen mutatják a kialakult helyzetet. Lovas József azt magyarázza, hogy a területen vadászati jogot nyerő társaságnak szinte alig van földje Bélmegyeren, így valóban az a helyzet áll elő, hogy a vadak a puskájukat a sarokba állítók területein híznak.

Lovas József, Lovas Mihály és Komáromi Mátyás szálltak szembe Mészáros Lőrincékkel, és egyelőre nyerésre állnak

hvg.hu

Évtizedeken át egy 9200 hektáros területen kaptak vadászati jogot a helyi gazdák, akik tizennégyen megalapították a vadásztársaságukat. A tagok tulajdonában levő földek a vadászterület mintegy 60 százalékát lefedték, a többi az állam kezelésében van. A teljes egészében 2017 márciusától hatályos módosított vadászati törvény első lépcsőben bevezette a tájegység fogalmát azzal, hogy a vadászterületek határvonalának ezekkel egyeznie kell. A bélmegyeriek esetében ez azt jelentette, hogy a 9200 hektáros területet négy részre vágták aszerint, hogy az apróvadas vagy nagyvadas terület. Így a korábbi területek egy része átkerült más vadászterületre, illetve az egyik 4200 hektáros terület egyben maradt, ez lényegében a korábbi terület magja.

Ennek a területnek a közepén van Lovas József háza, majorja, földjei. Igen ám, de ugyanennek a területnek a közepén van a hírhedt vadászkastély is, amely viszont már 1992 óta a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában van, s mint közismert, ez az egykor még az első Orbán kormány idején a „piszkos tizenkettő” között privatizált állami gazdaság 2017 januárja óta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. (Mészáros és a felcsúti mágnás lánya mellett a cég igazgatósági tagja Csák Gyula is, aki az Alföldvíz Zrt. vezérigazgatója volt évtizeden keresztül, lényegében az ő vezénylete alatt zajlott a Békés megyei ivóvízminőség-javító program 33 milliárd forintos kivitelezése, amelyben konzorciumi tag volt Mészáros Lőrinc cége is.)

A kastélyhoz korábban sem tartozott föld, de Lovasék a jó szomszédság jegyében beleegyeztek, hogy 500 hektáron vadásztathassanak a kastély tulajdonosai. Amikor 2016-ban meghúzták az új vadászterületek határait, a Hidasháti Zrt. képviselője már puhatolózott a helyieknél, hogy nagyobb területen szeretnének a későbbiekben vadászni, de a bélmegyeriek ebbe nem mentek bele. Ekkor hívták össze az ominózus közgyűlést, hogy arról döntsenek, ki legyen a tulajdonosok új képviselője és ki gyakorolhatja a vadászati jogokat a területen. Itt érték a meglepetések a helyi vadászokat. Arról persze addig fogalmuk sem volt, hogy időközben megalakult a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság, amelynek elnöke Mészáros Lőrinc azonos nevű fia lett, és amely ugrásra készen várta, mikor szkanderezheti le a helyi vadászokat.

hvg.hu

Mészárosék puccsa

A felidézett másfél évvel ezelőtti közgyűlésen meg sem tudtak szólalni a döbbenettől, csak érezték, hogy nincs rendben a dolog.

„A közgyűlésen olyan emberek jelentek meg, akiknek egy zsebkendőnyi földjük nincs a területen, csak meghatalmazásokat lobogtattak. Így szavaztak az előhaszonbérletből való kizárásunkról, ami nem is szerepelt a meghirdetett napirendek között.”

A bélmegyeri földtulajdonosok okkal gondolhatták, hogy mivel földjeik nagy része itt van, továbbra is ezen a területen élnének a vadászati jogukkal. A szóban forgó 4200 hektár negyede állami terület, a többi a bélmegyeri gazdáké, közülük a később pereskedőknek összesen 750 hektárnyi földjük van, a maradék felett több tucat gazdáé, akik közül sokan nem is vadásznak, csak a bérleti díjat kapták  a vadászoktól, tehát nekik lényegében mindegy, ki fizet nekik. A hatályos jogszabályok szerint annak van nagyobb szava a döntésekben, akinek a legnagyobb a területe. Ha állami terület is van, mint ez esetben is, akkor az előhaszonbérleti jog a szomszédot illeti. Ez most azért is különösen fontos, mert a terület arányában lehet szavazni, tehát borítékolható volt, hogy ha a helyi vadászok a saját összesen 750 hektárjukkal előhaszonbérleti jogot élveznek az állami területekre is, akkor simán többségük van, tehát nyilvánvalóan nem a Mészáros fiú társaságával kötnek szerződést a terület vadgazdálkodására, hanem a helyi társasággal.

A közgyűlés napirendjei között tehát nem szerepelt az előhaszonbérleti jogból való kizárás, ennek ellenére előrántották az adukártyát rögtön a gyűlés elején azok, akik föld híján csak az állítólag összegyűjtött meghatalmazásokat lobogtatták. Akár szavazhattak is volna a kizárásról, de akkor a témát napirendre kellett volna venni, a földtulajdonosok mindegyikét értesíteni kellett volna, ha azok nem akarnak szavazni, akkor szabályos meghatalmazásokat kellett volna hozni és azzal voksolni. Ehhez képest egy sor szabálytalanság történhetett. De ez csak később derült ki, amikor a kirekesztett vadászok elkérték, hogy megnézzék a meghatalmazásokat, kiket is képviselhettek a közgyűlésen szavazók. Azt a választ kapták, hogy titkosítva vannak a meghatalmazások. Ekkor döntött úgy a három vadász, hogy pert indít, de igazán csak a tárgyalásra beidézett tanúkat hallgatva döbbentek meg.

hvg.hu

Hamis jegyzőkönyv, hamis meghatalmazások?

„A tárgyaláson derült ki, hogy a jegyzőkönyvben szereplő három meghatalmazásból, amelyek az állami földterületek képviseletére szóló meghatalmazások, valójában csak egy van meg” – idézi fel Lovas Mihály, az egyik felperes azt a korábbi tárgyalást, amelyiken a jegyzőkönyvet hitelesítő Dalerd Zrt. vezérigazgatóját hallgatták meg tanúként a Békési Járásbíróságon. A felperesek ügyvédje a tárgyalást követően tett még kiegészítéseket, most ezekből idézünk néhányat:

• eleve csak akkor lehetett volna a kizárásról szavazni, ha az a közgyűlési hirdetményben napirendként szerepel
• a Nemzeti Földalapkezelő elnökének aláírása szemmel láthatóan hamis azon meghatalmazáson, amely a kizárásról való szavazásra jogosította fel a jelen levő képviselőt
• 76 földtulajdonos meghatalmazása hiányzik, nem tudták bemutatni a bíróság előtt
• a kizárásról eleve az összes földtulajdonos a tulajdonosi hányadának mértéke szerint kellett volna, hogy szavazzon, a voksok többsége szükséges a kizárásról való döntéshez (nem csak a megjelent képviselők szavazati többsége)
• a meglevő állami meghatalmazás más területre szóló meghatalmazást tartalmaz (kód szerint beazonosítottan)
• az állami meghatalmazásoknál a törvény előírja, hogy az illetékes miniszter is jóváhagyja, ez is elmaradt.

Bár az ítélet indoklását nem ismertette annak kihirdetésekor a bíró, így nem tudjuk, hogy az ügyvéd által benyújtott kifogások melyikét fogadta el és melyiket nem a bíró, de laikusként sem csodálkozhatunk azon, hogy a kizárásról szóló határozat érvénytelenítése mellett döntött a hatóság. Az egy következő kérdés, amit az indoklás ismeretének hiányában nem tudunk, hogy a jegyzőkönyv és a meghatalmazások hamisítása miatt tesz-e a bíró hivatalból feljelentést.

A per ideje alatt is vígan helikoptereztek Mészárosék

„A szívünk sajog, nézze, már az egy éve üresen kong a mi „kastélyunk” – mutatják a helyiek társaságuk vadászházát, amikor a tárgyalás után elmentünk Bélmegyerre, hogy megnézzük, milyen az a vadászterület, amiért ekkora küzdelem folyik.

Akármerre megyünk fácánok, őzek, nyulak bukkannak fel, nem is csoda, ha évtizedek óta idejárnak a „nagykutyák”.

„Megfordult erre Kádár, Brezsnyev, meg mostanság Semjén Zsolt is. Itt ült mellettem az autóban, viccelődött, hogy náluk otthon nőuralom van, ki kell engedni a gőzt néha”

– ezt már Komáromi Mátyás meséli, aki már nagyon bánja, hogy mennyire kedvesek, segítőkészek voltak akkor, amikor a Hidasháti Zrt. vendégeit kalauzolták a vadászatoknál. „Bíztunk abban, hogy bennünket is hagynak élni, de nekik minden kell” – teszi hozzá Lovas Mihály.

hvg.hu

Amikor pénteken délután a kastély környékén jártunk, szinte semmi mozgást nem láttunk, kihalt volt a környék. Az már persze csak a vadászatban nem jártas szemlélőnek furcsa, hogy gyékénytámlák sűrű sorait látni, amit valahogy úgy lehet elképzelni, hogy ezek mögé beáll a vadász, majd a hajtók belehajtják a vadakat a puskagolyókba. A kastélyhoz tartozó 200 hektáros vadaskert még az előbbinél is kényelmesebb, mert bekerített területen „üldözhetik” a vaddisznót.

Azt már Lovas József említi csak, hogy ráadásul a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati főosztálya ez után a felemlegetett közgyűlés után adta ki a Mészáros fiú társaságának az engedélyt, holott ők jelezték a hatóságnak, hogy megtámadták bíróságon a döntést. Ezért vadászhattak Mészáros Lőrinc barátai és családja nyugodtan az elmúlt másfél évben is.

Igaz, a bírósági ítélet még nem jogerős, a csütörtöki ítélettől számítva 8 napig fellebbezhet ifjabb Mészáros Lőrinc, de a három vadász hétfőn a vadászati hatóságnál kérelmezi azt, hogy legalább a jogerős ítéletig függesszék fel a felcsúti mágnás fiának kiadott vadászati engedélyt. Abban bíznak a gazdák, ha tíz évvel ezelőtt a fideszes képviselők megvédték az ő igazukat az akkori szocialista kormány államtitkárával, Benedek Fülöppel szemben – aki 2006-ban közreműködött abban, hogy állami földeket szabálytalan meghatalmazásokkal passzoljanak át –, akkor most is az igazság oldalára állnak.