Pár nap alatt elég sok értelmezésben jelent meg, hogy a fővárosban „leáll a tömegközlekedés”. Kezdetben Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes nyilatkozatai alapján. „Leállás előtt a fővárosi tömegközlekedés” – ezt a címet adta a Népszava november 23-ai cikkének, amit a sajtó jelentős része többé-kevésbé hasonló formában vett át. Kiss Ambrus olyanokat mondott a lapnak, hogy november 25. után „kiürül a kassza”. És ha a kormánytól nem kapja meg a főváros a törvényileg járó 12 milliárd forintos támogatást, akkor „felmerül a közösségi közlekedés korlátozása”. „A városvezetés a hathatós üzenetküldés érdekében fontolóra vette a közösségi közlekedés teljes leállítását egész Budapest területén” – mondta, a leállítás időpontjáról és időtartamáról nem akart nyilatkozni. Később az atv.hu-nak már azt mondta: ha a kormány nem adja oda a pénzt időben, akkor folyószámlahitelből finanszírozhatják a BKV-t.

A kormány nem adta oda a pénzt időben.

Karácsony Gergely főpolgármester sem fogalmazott valami egyértelműen, mikor pótdíjazta Orbán Viktort, amiért a kormány még mindig nem fizette ki az önkormányzatnak a 12 milliárd forintot. A leállásról értekezve arról beszélt, a városvezetés mindent megtesz, hogy a budapestiek észre se vegyék a finanszírozási problémákat.

Lesz egy pont, amikor lehet, hogy erre is rákényszerülünk

– helyezett kilátásba valamit, ami akár a tömegközlekedés ideiglenes vagy részleges leállítása is lehet.

Karácsony Gergely

Túry Gergely

Amikor virítani kell a pénzt, de nem virul

Az első kérdés a BKV finanszírozásával kapcsolatban, hogy egyáltalán előfordulhat-e, hogy pénz híján leáll a cég működése? Erre nincs egyszerű válasz.

A BKV-nak jelenleg a létező legsürgetőbb anyagi problémája van: likviditási. Magyarán a cégnek egész egyszerűen épp nincs annyi pénze, amennyiből fedezni tudná az épp aktuális kiadásait. Nem elég ugyanis, ha egy cég (vagy bármilyen gazdálkodó szervezet egy családtól a magyar államig) könyvelése éves szinten egyensúlyban van, a kiadások ugyanis folyamatosan jelentkeznek, így folyamatosan rendelkezésre kell állnia annyi szabadon elkölthető forrásnak, amiből ezeket fedezni lehet.

A BKV 2021-es üzleti terve szerint a cégnek havi szinten 12,9-15,8 milliárd forint kiadása van, vagyis ennyi pénznek kell hónapról hónapra rendelkezésre állnia.

Novemberre 13,4, decemberre még 14,2 milliárd forint van betervezve. Ha előállna a legrosszabb helyzet, akkor a cégvezetésnek döntenie kellene, mi az, amit nem fizetnek ki. A kiadások közel felét a bérek teszik ki, a másik nagy szelet a működési szállítói kifizetések. Novemberben egész pontosan a 13,4 milliárd forint összkiadásból 7,1 milliárdot tesznek ki a működési beszállítói kifizetések, 6,3 milliárdot a bérek (és bérjellegű kiadások járulékokkal, adókkal együtt).

Hogy mást ne mondjunk, a kórházak is rendszeresen csúsznak a beszállítói számlák kifizetésével, szóval az ilyesmi kellemetlen (különösen a beszállítónak, aki nem jut időben a pénzéhez), de azért előfordul.

A likviditási problémák áthidalásának eszköze a Kiss Ambrus által már említett hitelfelvétel. A hitelfelvétellel az a baj, hogy csak ideiglenesen jelent megoldást, hiszen egyszer vissza kell fizetni. Ráadásul költsége van, így plusz terhet jelent. A BKV helyzete továbbá speciális, önkormányzati cégként ugyanis csak nagyon korlátozottan vehet igénybe hiteleket a kormány engedélye nélkül.

Fülöp Máté

Nem akárki a tulajdonos

A BKV önkormányzati cégként annyiban is különleges helyzetben van, hogy a tulajdonosa egy önkormányzat, ő pedig egy alapvető fontosságú közszolgáltatást nyújt a tulajdonosának – illetve technikailag egy másik önkormányzati cégnek, a BKK-nak, amely az önkormányzat megbízásából közlekedésszervezőként megrendeli a szolgáltatást a BKV-tól, de ez most mellékes.

Ezzel együtt a BKV-nak olyan tulajdonosa van, akinek érdeke és képes – ha nem is korlátlanul – finanszírozni a működését, akár a felmerülő likviditási problémákkal is segíteni.

Persze az önkormányzat jórészt ugyanabban a cipőben jár, mint maga a BKV. A járványválság és a kormányzati elvonások miatt pénzügyi nehézségekkel küzd, hitelekhez pedig ugyanúgy korlátozottan fér hozzá, mint a cégei. Plusz a fővárosi önkormányzatnak természetesen nem csak a tömegközlekedésre és annak cégeire, a BKK-ra és a BKV-ra van gondja. Karácsony Orbán pótdíjazásakor azt mondta, az önkormányzat nem tudja és nem is akarja összekuporgatni ezt a pénzt, máshonnan elvonni. Követelik, hogy a kormány fizesse ki. Az ideiglenes megoldás szerint a BKV likviditási gondjait folyószámlahitellel kezelik.

Ezzel együtt jelen állás szerint nem reális, hogy a BKV napi szintű működését likviditási gondok kritikus helyzetbe sodorják.

Reviczky Zsolt

Mindig lehet spórolni, de van, amikor már nem érdemes

Sőt hosszú távon sem igazán. Ahogy említettük, alapvetően egy önkormányzat gazdálkodása sem különbözik egy családétól. Nincs elég bevétel? Akkor a család elkezdi lefaragni a kiadásokat, nem vesznek új autót, sőt új TV-t sem, sőt egy idő után a régit sem javíttatják meg, ha elromlik. Nem vesznek új cipőt, végülis a régi csak kicsit lyukas. Az étrendből kikerül a hús, a virslit felváltja a baromfirúd, majd az sem. Végül marad a vajas kenyér. Aztán a kenyér. A szó szoros értelmében véve a napi működés csak akkor lehetetlenül el teljesen, amikor már üres kenyérre sem futja.

Ugyanez a tömegközlekedésre is igaz. Nincs elég bevétel? Nem lesz új villamosvonal, se új busz, csak használt. Aztán már használt se, sőt végül a régi ramaty se lesz rendesen szervizelve. De amíg valahogy elmegy, a napi működés biztosítva.

A BKK/BKV helyzete annyiban bonyolultabb, hogy bizonyos beruházásokat nem lehet elengedni, például azért, mert folyamatban vannak. Szintén nem lehet a végtelenségig spórolni a béreken, mert a buszsofőrt tárt karokkal várja nemhogy Bécs, de Magyarországon a Volán. Továbbá a szolgáltatás színvonalát sem lehet a végtelenségig hagyni zuhanni, hiszen egy bizonyos szint alatt olyan, mintha összeomlott volna a szolgáltatás. Nem elég ugyanis, hogy a busz reggel kigurul a garázsból, a napot végig is kell csinálnia, lehetőleg úgy, hogy az eső nem esik az utasok fejére a csuklóban.

Szóval pénz híján hosszabb távon előállhat olyan helyzet, amikor a napi működés ugyan formailag biztosított, az utasélmény mégis olyan szintre zuhan, amit már a rendszer összeomlásaként értékel az utazóközönség.

Túry Gergely

A tömegközlekedés sarokba szorult

Itt már politikai szempontok is bejönnek a képbe, hiszen végső soron a tulajdonosi jogokat gyakorló politikusnak kell egyensúlyoznia a különböző szempontok közt, arról, hogy milyen forrásokból milyen szolgáltatást nyújtson a tömegközlekedés.

Budapesten a tömegközlekedés lassan sakk-matt helyzetbe kerül. Tény, hogy az állami támogatás nagyon kevés, már Tarlós István idején nagyon kevés volt, és azóta az összegek nem emelkedtek, miközben mondjuk a benzin nem lett olcsóbb. Az önkormányzat nagyjából eljutott arra a határra, ameddig képes és kész növelni a finanszírozást – legalábbis ezt mondta Karácsony Gergely főpolgármester. A jegy- és bérletárak emelése nem lenne ördögtől való, hiszen hosszú évek óta nem volt emelés, miközben a keresetek nőttek. Ám a kormány megtiltotta az önkormányzatoknak a saját adóik, díjaik emelését. Ettől függetlenül sem nyilvánvaló, meglépne-e ilyesmit a városvezetés.

A városvezetés további drasztikus megszorításokat sem igen tolerálna, legalábbis erre utal, hogy a BKK 2021-es üzleti tervét a 2019-es menetdíj-bevételekkel terveztették – derül ki a tervhez mellékelt prezentációból. Ami nyilvánvalóan irreális előfeltevés volt, a BKK optimista forgatókönyve szerint is 19 milliárd forint kiesést jelent a járvány miatti utasszám-csökkenés. (A legpesszimistább forgatókönyv 25 milliárdos kieséssel számolt.) A bevételi oldal megnyesésével ugyanis a kiadási oldalon is vágni kellett volna – a főváros inkább vállalta, hogy kipótolja a pénzt, illetve a BKK és a BKV könyvelése még némi veszteséget valószínűleg elbír.

Túry Gergely

Karácsonyék sarokba szorultak

A kormánynak több hozzájárulást kellene adnia, de erre szemmel láthatóan nem hajlandó. A városvezetés, illetve személyesen Karácsony Gergely főpolgármester alkalmanként kilátásba helyezi, hogy ennek következménye lesz. Azonban eddig soha nem lett következménye, és kevéssé valószínű, hogy az áprilisi országgyűlési választások előtt lesz. Hiszen aligha hiányzik az ellenzéknek, hogy

a kormánymédia (beleértve a közmédiát) olyan képekkel és videókkal legyen tele, amin budapestiek a bokáig érő hóban gyalog caplatnak a munkahelyükre egy pandémia közepén.

Ugyanakkor Budapesten az ellenzéki szavazókat meg kell győzni nemcsak arról, hogy az ellenzék kormányzóképes, de arról is, hogy képes küzdeni és határozottan fellépni. Hiszen erre az országgyűlési kampányban, sőt esetleg kormányon nagy szükség lesz, a NER ugyanis nem fog magától lebomlani. A rendszer szétszereléséhez pedig kevés lesz néhány óvatos majdnem-fenyegetés és kedélyes politikai performansz.

Ezt nyilván tudják Karácsony Gergelyék, a Karmelitában pedig tudják, hogy Karácsonyék tudják. Ugyanakkor a helyzet a továbbiakban fenntarthatatlan, a BKV 2022-es üzleti tervét visszadobta a cég felügyelőbizottsága, mivel abban nem látta biztosítottnak a tervezett (egyébként alaposan lefaragott) kiadások fedezetét.