Változnak a jótállás szabályai az új évtől – emlékeztetett az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Januártól minőségi kifogás esetén a korábbi hat hónap helyett egy éven át tart az az időszak, amíg a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy a termék hibája a gyártáskor keletkezett-e, vagy nem rendeltetésszerű használatból ered. A vételárat bizonyos esetekben a szavatossággal érintett termékeknél (ilyenek például a ruhák, cipők, 10 ezer forintnál olcsóbb műszaki cikkek) is vissza lehet kérni már az első javítás vagy csere után.

Az árukra és digitális szolgáltatásokra vonatkozó szavatosságnál a korábbi hat hónapról egy évre nő az időszak, amikor a termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher. Ebben az időszakban a kereskedőnek kell igazolnia a hiba okát – és mivel egy EU-s szabályváltozásról van szó, ez nem csak Magyarországon, hanem az EU teljes területén érvényes lesz. Ha kiderül, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat miatt vált működésképtelenné, hibásodott meg, a kereskedő nem köteles azt javíttatni, cserélni.

Magyarországon a szavatossági jogok minden termékre érvényesek, a kötelező jótállás az árucikkek jogszabályban meghatározott szűkebb körére vonatkozik. Idéntől a jótállásköteles termékeknél háromszori javítás után már kötelező a csere. Jövőre a szavatossággal kapcsolatban is megjelenik az a lehetőség, hogy bizonyos esetekben már az első javítást vagy cserét követően visszakérhető a vételár. Erre okot adó körülmény lehet, ha a vállalkozás nem végezte el a cserét vagy javítást, vagy a hiba súlya a szerződés azonnal megszüntetését indokolja.

A kereskedők önkéntes jótállásának szabályai is megváltoznak – ilyen önkéntes helyzet például az, amikor már a 8 ezer forintos hajszárítóra is biztosítják a jótállást, vagy a 100 ezer forintnál olcsóbb tévére is megadják a kétéves garanciát. 2022-től ezen az eddig szabályozatlan területen is a fogyasztók érdekeit védő uniós rendelkezések lépnek életbe. A cégeknek jótállási nyilatkozatot kell kiadniuk tartós adathordozón (például nyomtatásban vagy e-mailben), amelynek tartalmaznia kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, az áru megjelölését. Ha az adott terméket 3 év önkéntes jótállással reklámozzák, de az átadott jótállási nyilatkozatban csak 2 éves jótállási időt tüntetnek fel, akkor a fogyasztó szempontjából a hosszabb idő számít irányadónak.