Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tovább erősödnek a fogyasztók jogai 2022-ben is, nyártól bírságolással vehetik fel a kesztyűt a hatóságok a kettős minőséggel szemben – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán. „Nem leszünk többé eszköztelenek a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetésével szemben, hiszen május végétől élesedik a szankcionálást megalapozó törvényi előírás.
A magyar kezdeményezésre megszületett uniós irányelvnek megfelelően a hazai vásárlóknak gyatrább portékát kínáló multi akár félmilliárd forint bírságot is kaphat”
– idézi a közlemény Schanda Tamást.
A parlamenti és stratégiai államtitkár hozzátette: az idén megvizsgált 120 termékpár mintegy harmadánál a külföldön beszerezhető változatban több volt a hatóanyag vagy részletesebb a tájékoztatás, mint az azonos néven, csomagolásban itthon kapható verzióé.
Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható 2022. május 28-ától a kettős minőség. A kifejezés azt a káros jelenséget takarja, amikor egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak valamit, hogy egy másik országban a megegyező márkanév, küllem ellenére jelentősen eltérő összetétellel vagy egyéb jellemzőkkel árusítják a csak ránézésre csereszabatos terméket – írták.
Magyarország 2017-ben elsőként kezdeményezett határozott fellépést e visszás gyakorlattal szemben. A visegrádi országokkal közös erőfeszítések eredményeként született meg a kapcsolódó uniós irányelv, amelynek átültetési határideje november végével lejárt. A magyar Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény ellenszavazat nélkül elfogadott módosításával már tavaly decemberben átemelte a nemzeti szabályozásba a közösségi rendelkezéseket – áll a közleményben.
Tájékoztatásuk szerint a május végétől kiszabható bírság a gyártó árbevételének 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet.
A szabályozás elismeri, hogy előfordulhatnak objektív tényezőkkel indokolható, jogszerű különbségek. Az ilyen eltérések az élelmiszerekre inkább jellemzőek (pl. a szezonális és helyi összetevők miatt), azokról a vásárlót tájékoztatni kell. Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el.
Elveheti az állam, ami más tulajdona - több sebből vérzik az élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslat
Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat.
Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert hasonlított össze az Ausztriában, Németországban és Olaszországban kapható termékpárjaikkal 2021-ben. A 420 különböző mintát egyebek mellett mosó- és mosogatószerekből, folttisztítókból, fehérítőkből, öblítőkből, samponokból, tusfürdőkből és folyékony szappanokból vették. A bevizsgált termékpárok mintegy harmada, negyvenegy árucikk esetében állapítottak meg kettős minőséget – írták.
Huszonkilenc külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. Huszonnégy esetben több információ szerepelt az olasz, osztrák vagy német csomagoláson. Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyar üzletekben. Tizennégy esetben a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják. A problémás termékek neve a hatósági eljárások megindításával válik közölhetővé, amire szintén 2022 májusától lesz lehetőség – áll a közleményben.
Schanda Tamás kifejtette, „a törvény elfogadásától a hatályba lépésig másfél éves felkészülési idő áll a gyártók és a forgalmazók rendelkezésére. A fogyasztóvédelem a szankcionálás megkezdéséig is nyitott a követendő gyakorlatról szóló egyeztetésekre a cégekkel. Nyártól azonban nem ismerünk pardont, a megfelelő visszatartó erő érdekében vastagon fog majd a kollégák ceruzája a bírságok kiszabásánál”.
