Bye-bye, BlackBerry: így lehet pár év alatt teljesen leépíteni egy világelső céget
Tíz éve még 80 millióan használták, kedden pedig véget ért a hagyományos BlackBerry telefonok ikonikus története.
A BlackBerry 7.1 OS és korábbi verzióihoz, a BlackBerry 10 szoftverhez, a BlackBerry PlayBook OS 2.1-hez és korábbi verzióihoz tartozó régebbi szolgáltatások 2022. január 4. után már nem lesznek elérhetők. Ettől a dátumtól kezdve az ezeket a régebbi szolgáltatásokat és szoftvereket futtató eszközök sem a szolgáltatón, sem a Wi-Fi-kapcsolaton keresztül nem fognak megbízhatóan működni - közölte a cég még 2020 szeptemberében.
Azaz a BlackBerry több mint egy évet adott a felhasználóinak, hogy elbúcsúzzanak a szeretett eszközüktől, hiszen innentől a szóban forgó telefonok elveszíthetik akár legfontosabb funkcióikat is, például a híváskezdeményezést (még a segélyhívó felé is), illetve az SMS-küldési lehetőséget.
Nem véletlenül írtunk szeretett eszközöket: ahhoz, hogy valaki 2022-ben is BlackBerry telefont használjon, a márkahűségnél több kell, hiszen az elmúlt években nemcsak a felhasználóit vesztette el az ikonikus márka, hanem a funkciókat és szolgáltatásokat is. Csak két példát mondjunk, egy ideje már se a YouTube, se a WhatsApp nem működött az évtizedes szoftvert használó telefonokon.
Vannak persze kivételek is: azokat az eszközöket, amelyek Android-rendszert használnak, nem érinti a változás. Ilyen például a kínai TCL által készített BlackBerry KEY2, így hát Carrie Bradshaw, a Sarah Jessica Parker által alakított karakter is megnyugodhat a Szex és New York És egyszer csak... címet viselő folytatásában. Ő ugyanis ilyen telefont használ.
A csúcs
A cég története 1996-ban indult Research In Motion névvel. Az első eszköz, amit a kanadai cég elkészített, egyfajta szöveges üzenetküldésre, e-mailezésre alkalmas kütyü volt, de egyvalamiben már akkor hasonlított a három évvel később bejegyzett, BlackBerry néven megismert telefonokhoz: teljes, fizikai billentyűzettel rendelkezett. A BlackBerry magyarul szedret jelent, nevét pedig állítólag onnan kapta, hogy a billentyűzet apró gombjai a gyümölcsre hasonlítottak.
2002-ben már olyan okostelefont alkottak, amely több vezeték nélküli szolgáltatással rendelkezett, lehetett vele nemcsak e-mailt és SMS-t küldeni, de akár faxolni és internetezni is. Ez és a telefon nyújtotta biztonságos rendszer sokak számára vonzó volt, így a felhasználók száma gyorsan növekedett, a 2003-as félmillióról 2007-re 8 millióig emelkedett. Az emberek, főleg az üzleti körökben ugyanis imádták azt, hogy a billentyűzetének köszönhetően könnyen lehetett üzeneteket, e-maileket küldeni, sőt ezt immáron az irodán kívül is meg lehetett tenni, így sok üzletember számára a BlackBerry jelentette az első lépést a mobilok felé. Ezt egyébként az is támogatta, hogy a telefon kifejezetten biztonságos volt, olyannyira, hogy 2009-ben a 'Ndrangheta nevű olasz maffiacsoport a BlackBerry üzenetküldő szolgáltatásával tartotta a kapcsolatot a mexikói drogkartellel, mert annyira megbíztak annak feltörhetetlenségében.
No persze, azért nem volt feltörhetetlen, ahogy azt Barack Obama is megtanulta a saját bőrén. Amikor ugyanis 2008-ban megválasztották és 2009-ben beköltözött a Fehér Házba, meg akarta tartani az addig használt BlackBerry telefonját. A titkosszolgálat azonban nem rajongott az ötletért, ezért végül úgy egyeztek meg, hogy az elnök ugyan megtarthatja a készüléket, de csak jelentősen lebutított verzióban. Mint később bevallotta, egy 20 főből álló, ellenőrzött kontakt maradhatott a BlackBerryjében, de velük is csak szöveges üzenetet tudott váltani, ugyanis fejhallgató-csatlakozóját és mikrofonját is eltávolították, így telefonként nem volt képes funkcionálni.
„A feleségem, Michelle azzal viccelődött, hogy a BlackBerrym olyan, mint azok a játéktelefonok, amelyeket a kisgyerekeknek adnak, ahol gombokat kell nyomogatniuk és hangokat adnak ki, világítanak a dolgok, de valójában semmi sem történik” – emlékezett vissza az egykori elnök.
A mélyrepülés
A márkára az első nagy csapást egyértelműen az Apple mérte, amikor 2007-ben érintőképernyős telefont dobott a piacra. A BlackBerry emiatt egyből régimódinak tűnt, és hiába próbálkozott a cég érintőképernyős és kicsúsztatható billentyűzettel rendelkező modellekkel, az ezek iránti kereslet elhanyagolható volt több okból is. Egyrészt jóval lemaradva a vetélytársaktól, 2011-ben jelent meg, másrészt ezzel épp azt vesztette el, ami leginkább jellemzője volt a brandnek: a teljes, fizikai billentyűzetet.
Emlékezetes, hogy akkoriban a két cég nagy harcot vívott egymással nemcsak a boltokban, hanem a reklámokban is:
A cég hírnevének az sem tett jót, hogy többször volt akadozás a szolgáltatásaiban, 2011 októberében például több millió felhasználó mérgelődhetett Európában, az USA-ban, a Közel-Keleten és Afrikában. Nem elhanyagolható problémáról van szó, egyes becslések szerint a vállalat ebben az évben mintegy 50 millió dollárt veszített a globális e-mail-szolgáltatás meghibásodása és kiesése miatt.
Ekkor azért még nem kellett temetni a BlackBerryt, amely ekkoriban még folyamatosan növelte a felhasználói számát. 2012 végén, 2013 elején több mint 80 millióval rendelkezett – igaz, piaci részesedése a mobilpiac robbanásszerű növekedése miatt folyamatosan csökkent: amíg 2010 elején az okostelefonos piac 43 százaléka volt az övék, 2013-ban már csak 5,9 százalék, 2014-ben pedig már csak 1 százalék (az itt megjelenített adatok nem az eladásokat, hanem az adott platform elterjedtségét mutatják).
Ekkoriban már egyre jobban kikezdte a céget, hogy az emberek inkább androidos vagy iOS-es telefonok felé fordultak, de a szakértők szerint az sem segített nekik, hogy a Microsofttal együttműködve a Binget tették az alapértelmezett keresőnek.
2013-ban még megpróbálkoztak egy saját operációs rendszerrel, ez volt a BlackBerry 10, aminek most szűnt meg a támogatása. A cég ezt a rendszert kifejezetten azzal a céllal hozta létre, hogy felvegye a versenyt a vetélytársakkal, de hamar rájöttek, hogy ez nem járható út. A gondok pedig csak sokasodtak: mivel az eladások elmaradtak a várakozástól, már ekkor bejelentette a cég, hogy eladósorba került, az év végén pedig közölte, hogy elküldi az operatív személyzet 40 százalékát. Bár több ajánlat is volt, végül egyiket sem fogadták el, többek között azért, mert azok nem a cég egészére vonatkoztak, hanem csak egy-egy részlegére, szétdarabolni pedig nem akarták a vállalatot.
2014 felemás év volt: miközben a felhasználók száma közel 20 millióval csökkent, a cég új iparágak felé nyitott, 4 új modellt és egy digitális asszisztenst is bevezetett, így részvényei 50 százalékkal emelkedtek, így az egyik legismertebb techportál, a TechCrunch is arról írt, hogy a BlackBerry az egyik legvonzóbb részvény, amit a befektető vásárolhat, hiszen az éves növekedése az Apple-nél és a Google-nál is nagyobb volt. Hamar jött azonban a kijózanító pofon: a cég jelentéséből kiderült, hogy sem a nyereség, sem a haszonkulcs nem nőtt, csak a költségeket csökkentette a vállalat.
Így nem csoda, hogy a következő évben, 2015-ben stratégiát váltott és androidos telefonokat kezdett kiadni, majd 2016-ban már azt is bejelentette, hogy saját telefon tervezése helyett inkább eladja a liszenszjogokat másoknak. A fő partner a kínai TCL lett, de a céget ez sem mentette meg, a lejtőre került vállalat végül nem tudta elkerülni sorsát, és bár a liszenszjogok 2020-ban a texasi OnwardMobility-hez kerültek, amely ígéretet is tett arra, hogy 2021-ben egy 5G képes, Androidra épülő okostelefont dob piacra, ez végül nem valósult meg. Igaz, a honlapon máig azt ígérik, hogy 2021-ben megérkezik.
A cégnek azért nincs vége, csak mobiltelefonokat nem gyárt tovább. Ellenben máig készít kiberbiztonsági eszközöket, amelyeket különböző vállalatok, autógyártók és kormányzati szervek is használnak, de fejleszt vállalati szoftvereket, autók fedélzeti számítógépében használt operációs rendszert, így bár mi még kevesebbet fogunk hallani róla, a BlackBerry név egyelőre fennmarad.
Mindezzel együtt a BlackBerry sajnálhatja, hogy kimarad az okostelefonos piacból: hiába rengették meg a szállítmányozási gondok a globális kereskedelmet, 2021 szeptemberéig több mint egymilliárd új telefont szállítottak ki a kereskedőkhöz a cégek tavaly, csak a harmadik negyedévben eddig sosem látott, 103 milliárd dolláros bevételhez jutva – derül ki a Counterpoint statisztikáiból. A július elejétől szeptember végéig tartó időszakban a Samsung kézbesítette a legtöbb okostelefont, 69,3 milliót, utána az Apple jött, amely 48 millióval visszavette a második a helyet a dobogó legalsó fokára csúszott Xiaomitól (44,4 millió). A bevételeknél azonban más a sorrend, mivel az Apple telefonjai drágábbak, így az összebevétel 37 százaléka (38,1 milliárd dollár) hozzájuk folyt be – hozzásegítve a céget ahhoz, hogy tőzsdei kapitalizációja elérte a 3 ezer milliárd dollárt –, dacára annak, hogy a Samsung a Galaxy Fold sikereinek köszönhetően 32 százalékkal tudta növelni a bevételeit, így is „csak” az összbevétel 18 százaléka (18,54 milliárd dollár) folyt be hozzájuk. Az, hogy a Xiaomi az olcsó telefonjairól híres, meglátszik a statisztikákban is: a 33,7 millió telefont kiszállító Vivo és a 33,6 milliót kézbesítő Oppo is megelőzte a bevételekben.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
