Február 1-jén életbe lépett a kormány által bevezetett élelmiszerárstop, a kiskereskedők maximum azon a fogyasztói áron adhatnak hét terméket – illetve helyesebb inkább termékcsoportról beszélni – amelyen 2021. október 15-én adták azokat. A szabály szerint ha egy kereskedő nem tudja megállapítani, mennyiért adott valamit akkoriban – kisboltok esetében ez könnyen előfordulhat – akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által októberre közölt átlagár a mérvadó.

Igen ám, de a KSH nem követi az összes, árstoppolt élelmiszer átlagárát, a csirke far-hátat például nem figyelik. A hiányosságot pótolták, a kezdőlapra felkerült egy kép, amelyen a másik hat termék ára mellett feltüntettek 293 forintot a far-hátnál. Saját adat híján hozzácsillagozva, hogy a szám az Agrárgazdasági Kutatóintézettől származik.

KSH

De mivel ez nem a KSH normál adatközlése, és a szám továbbra sem szerepel a fogyasztói átlagárak adattáblájában, nem volt világos, az stoppolt ár meghatározása szempontjából hivatalos közlésnek minősül-e. A KSH a hvg.hu kérdésére azt válaszolta:

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet a hivatalos statisztikai szolgálat tagja, az általa előállított adat hivatalos statisztikai adatnak tekinthető.

A válasz nem teljesen egyértelmű, de inkább az olvasható ki belőle, hogy (ha egy kereskedő a saját október 15-ei árát nem tudja megállapítani), akkor a 293 forintos árhoz kell tartania magát.

A stoppolt árak meghatározása az érintett termékcsoportok egy része esetében azért sem egyértelmű, mert a kormányrendelet meghatározása nincs fedésben a KSH által közölt kategóriával. Például a kormányrendelet szerint hatósági áras termék a „házi sertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva)”. Ám ilyen kategóriára átlagárat a KSH nem közöl, ehelyett van „Sertéshús, comb (csont és csülök nélkül), kg”.

Mivel a két kategória nem fedi egymást, nem egyértelmű, a KSH által közölt októberi átlagár alkalmazandó-e mondjuk a szeletelt, előre csomagolt sertéscombra vagy a darált combra. (Utóbbi esetében még olyan nüanszok is felmerülnek, hogy mondjuk egy hentesüzletben nem feltétlenül válogatják külön a combot és a lapockát, amikor előállítják a darált húst, amit ezen a néven árusítanak – miközben a kedves vásárló vehet egy darab combot is, és kérheti, hogy azt darálják le neki.)

Mindenesetre a KSH szerint a kormányrendelet hatósági áras termékcsoportokat soroló mellékletében

a 4. és 5. pontban szereplő termékek esetében is érvényes a Kormányrendelet (3). pontjában meghatározott ármegállapítás módszere.

A 4. és 5. pont sorolja a csirke- és sertés-termékcsoportokat, és a (3.) pont mondja ki, hogy ha a saját október 15-ei ár nem megállapítható, akkor a KSH által közölt átlagárat kell alkalmazni. Vagyis a KSH szerint a csomagolt, szeletelt sertéscombra és a darált combra egyként az általa közölt átlagárat kell alkalmazni (ha a kereskedő számára nem áll rendelkezésére a sajátja). A sertéscomb októberi átlagára 1420 forint volt, a csirkemellfiléé 1600.