Kemény háború vár Magyarországon a Netflixre, az HBO Maxra és az újabb vetélytársakra
Hamarosan több szereplővel is bővül a magyar filmes, sorozatos streamingszolgáltatók köre, aminek valószínűleg a mozik jobban a kárát látják, mint a tévétársaságok.
Páratlan sikertörténet indult el épp tíz évvel ezelőtt Amerikában: egy korábban videokölcsönzéssel foglalkozó társaság, amely bő egy évvel korábban nyergelt át az internetes műsorszolgáltatásra, első saját gyártású sorozatával jelent meg az amerikai piacon. Egy New York-i maffiózó norvégiai kalandjait feldolgozó sorozat, a Lilyhammer indította el a Netflixet a világhír felé, és ha ma azt mondjuk, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen átalakultak a tévézési szokások, akkor finoman fogalmaztunk. Hol van már az az időszak, mikor arra kellett figyelni, hogy 19 órára hazaérjünk, mert akkor kezdődött a kedvenc sorozatunk következő része, amiről ha lemaradunk, akkor csak késő este, esetleg másnap reggel, gyakran munka- vagy iskolaidőben megy az ismétlése.
Ma már szinte kivétel nélkül minden tévéadó rendelkezik streamingszolgáltatással, így a kedvenc filmünket, sorozatunkat, tévéműsorunkat vagy akár a híradót is bármikor megnézhetjük, amikor nekünk kényelmes. És akkor még nem beszéltünk a kifejezetten streamingszolgáltatókról, a Netflixről, az HBO Maxról, a Disney+-ról, a SkyShowtime-ról vagy éppen az Amazon Prime-ról, csak hogy azokat említsük, amelyekre már Magyarországról is elő tudunk fizetni, vagy ha még nem, a következő hónapokban megjelennek a piacon.
Hogy áll most a verseny?
Az előfizetőkért hatalmas harc folyik, hiszen nemcsak itthon, hanem világszerte kevesen vannak azok, akik megengedhetik maguknak, hogy gond nélkül mindegyik szolgáltatóra előfizessenek. Magyarországon például a GKI Digital tavalyi kutatása szerint a tv, internet és egyéb online szolgáltatások (pl.: felhő tárhely, mobil applikáció stb.) együttesével már háztartásra vetítve könnyen 15–20 ezer forintos havi összeg is összejöhet, ami már egy jól látható tétel egy átlagos család havi költségvetésében.
A kutatás szerint az 1,3 millió streamingszolgáltatásra előfizető magyar jellemzően 1–2 féle streaming- vagy online tv szolgáltatásra, platformra fizet elő, így bizony elég nagy a verseny a szolgáltatók között, hogy minél több háztartásnál bekerüljenek ebbe a számba.
Bár arról nyilvános adatok nincsenek, hogy Magyarországon a nagy szolgáltatók mennyi előfizetővel rendelkeznek, azt viszont tudni, hogy a világverseny így nézett ki 2021 végén:
- Netflix: 221 millió előfizető,
- Disney+: 118 millió előfizető,
- HBO: 74 millió előfizető,
- SkyShowtime 47 millió előfizető.
Az Amazonnál nincsenek pontos adatok, annyit tudni, amit tavaly közöltek: a Prime-nak több mint 200 millió felhasználója van világszerte, akik közül 175 millióan „streameltek műsorokat az elmúlt évben". Nincsenek pontos adatok az Apple streamingszolgáltatásáról sem, tavaly őszi információk szerint a szolgáltatást 40 millióan vehetik igénybe, ebből 20 millióan fizetnek is.
A helyzet fokozódik, a dollár költődik
A harc pedig egyre látványosabb, amit kétségkívül a koronavírus-járvánnyal járó lezárások is feltüzeltek: az HBO például 2020-ban bevezette a – nálunk idén márciusban induló – Max névre hallgató szolgáltatását, ahol – például az addigi GO-hoz képest – már nemcsak az HBO-n látható műsorokat helyezik el, hanem a Warner Bros., a DC, a Cartoon Network és a Max Originals tartalmait is. Sőt, az igazi nagy durranás, hogy az HBO Maxon a Warner Bros. mozifilmjeit is be fogják mutatni mindig 45 nappal a mozipremier után – ilyen például az új Dűne vagy a Mátrix negyedik része.
A váltásra nagy szükség volt, mert ahogy fentebb láthattuk, az HBO egyelőre le van maradva a vetélytársaitól. Igaz, Jason Kilar, a WarnerMedia vezérigazgatója a Financial Timesnak már úgy fogalmazott, hogy cége 2021-ben áttörést ért el, így az HBO Max a Disney és a Netflix mellett a „streamingháború” élmezőnyébe került.
Optimizmusát arra alapozza, hogy egy évvel korábban még „csak” 61 millió előfizetője volt a cégnek, ezt sikerült 2021 végére 74 millióra feltornázni. Ebben a számban egyébként benne vannak a hagyományos HBO előfizetők is, akiknek ugyancsak elérhető a Max. Kilar szerint „túlnyomó többségük” használja is a streamingszolgáltatást, ám a pontos számokba nem ment bele az FT-nek adott interjújában. Persze a 13 millió új előfizető egy év alatt nem rossz szám, de például a Disney+ eközben több mint 44 millió új előfizetőt szerzett.
Ha már Disney: a cég kicsit más taktikát követett az elején, mint vetélytársai. Míg másoknál sokszor a mennyiségre törekednek, náluk nem volt annyi elérhető tartalom, saját bevallásuk szerint inkább a minőséget tartották szem előtt. Nem is rosszul, a Star Wars-tartalmak például mind oda költöztek – sőt, a többi Disney tartalmat is elvették a vetélytársaktól –, az egyik spin-off, a The Mandalorian pedig egy időben a világ legsikeresebb sorozata volt, és vélhetően Baby Yodát sem kell bemutatni azoknak sem, akik egy percet sem láttak a sorozatból.
Azóta persze ők is bővültek, a szolgáltató oldalán a Disney-alkotásokon kívül elérhetővé válnak majd a Pixar, a Marvel, a Star Wars és a National Geographic produkciói is, de A Simpson családot is itt lehet majd elérni. Egyes országokban, így Magyarországon is a választéknak részét képezi majd a Star nevű brand, amely a 20th Century Studios, a Disney Television Studios, az FX, a Searchlight Pictures és más stúdiók filmjeit kínálja. A Disney+ ezenfelül hozzáféréssel bír a Disney mozi- és televíziós archívumához, valamint a The Walt Disney Studios legújabb alkotásaihoz. Bár ez sokak számára vonzó lehet, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hatalmas, több tízmilliós növekedéshez kellett bizony az is, hogy a cég Indiában egy dollár alatti áron kínálja a havi szolgáltatását. Az előfizetők számának növekedése pedig szépen cseng a kasszában: amíg a cég 2020 első negyedévében 442 millió dolláros árbevételre tett szert, addig a tavalyi harmadik negyedévben már 1,44 milliárd dollárosra. A Disney pedig nem áll le, idén nyártól immár 42 országban lesz elérhető, Magyarországon az év közepére várható a megjelenése.
Nemrég pedig a SkyShowtime is bejelentette, hogy „az idei év egy későbbi időpontjától kezdődően” 20 európai országban, köztük Magyarországon is elindítja a szolgáltatását. Ezzel itthon is elérhető lesz az NBCUniversal, a Sky és a ViacomCBS kínálata, ami magába foglalja az NBCUniversal, a Universal Pictures, a Sky Studios, a Peacock, a Paramount+, a Showtime, a Paramount Pictures és a Nickelodeon tartalmait. A cégnek nagy lépés lehet a mostani, hiszen amíg a tavalyi harmadik negyedévben globálisan 47 millió előfizetőjük volt, a mostani lépéssel 90 millió háztartást céloznak meg.
És bár azt hinnénk, hogy a piacvezető Netflix háza táján viszonylag nyugodtan telnek a napok, ez nem így van. Amikor például megjelent a cég friss jelentése, amely szerint 2021 utolsó negyedévében 8,3 millió új előfizetőjük lett és további 2,5 millió előfizetőt várnak az idei első három hónapban, a cég részvényei több mint 20 százalékot estek. No nem azért, mert ezek a számok annyira rosszak lennének, de elmaradtak a várakozásoktól: az év végét a prognosztizáltnál 200 ezerrel kevesebb előfizetővel zárták, 2022 elejére pedig az elemzők 4 milliós gyarapodást vártak.
A Netflix mindezt főleg a streamingszolgáltatók növekvő versenyével magyarázta: „A fogyasztóknak mindig is többféle választási lehetőségük volt a szórakozási idejüket illetően, és a verseny csak fokozódott az elmúlt 24 hónapban, ahogy a szórakoztatóipari cégek világszerte kifejlesztik saját streamelési kínálatukat” – írták a közleményükben.
Van azért jó hír is a cég számára: a bevételük az egy évvel korábbihoz képest 16 százalékkal nőtt az év utolsó három hónapjában, és elérte a 7,7 milliárd dollárt. A negyedéves nyereség 12 százalékkal 607 millió dollárra nőtt. Az év során a nyereség 2,7 milliárd dollárról 5,1 milliárd dollárra ugrott, miközben a bevétel 19 százalékkal, 26,7 milliárd dollárra nőtt.
A vetélytársak közül legkevesebbet talán az Amazon Prime Video szolgáltatás eredményeiről lehet tudni. Az biztos, hogy több mint 200 országban elérhető Jeff Bezos streamingszolgáltatása, a cég tavalyi jelentése szerint legalább 175 millióan „streameltek műsorokat az elmúlt évben”. Nem meglepő módon, ők is a saját tartalmakkal próbálják bevonzani a fogyasztókat, sokat várnak például az új Gyűrűk ura-sorozattól, amelynek csak az első évadjára nem kevesebb mint 465 millió dollárt költöttek – összehasonlításként a Gyűrűk ura-filmtrilógia összesen került kb. 300 millió dollárba, az HBO nagy sikerű sorozata, a Trónok harca 100 millió dollárba került évadonként, a Disney+ első élőszereplős Star Wars sorozata, a The Mandalorian első évada is nagyjából 100 millió dollárba került, míg a Marvel Studios szuperhősös szériája, a 9 részes WandaVision 225 millió dollárba fájt a készítőknek.
Ezek mind óriási összegek, azonban így is eltörpülnek amellett, amennyit az idén terveznek elkölteni a szolgáltatók: a Netflix 17, a Warner 18, a Disney pedig 23 milliárd dollárt költ tartalomgyártásra (plusz még 10 milliárd dollárt elköltenek sportközvetítési jogok vásárlására) 2022-ben. Az Amazonról nincsenek pontos adatok, azt tudni, hogy az előző években 10 milliárd dollár körüli összeg ment el náluk erre a célra, egyes előrejelzések szerint ez idén is nagyjából hasonló lesz.
Az összegek annyiban viszont nem meglepőek, hogy miközben a koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évük kifejezetten jól sikerült a streamingszolgáltatóknak, idén a korlátozások feloldásával jobban meg kell küzdeniük nemcsak azért, hogy új előfizetőket szerezzenek, hanem azért is, hogy megtartsák azokat, akik ebben az időszakban kipróbálták a szolgáltatásaikat.
Mi a helyzet Magyarországon?
Itthon, ahogy említettük, a GKI Digital tavalyi kutatása szerint 1,3 millió ember rendelkezik hozzáféréssel legalább egy streamingszolgáltató kínálatához, közülük 59 százalék használja a Netflixet, 37 százalék az HBO Go-t, 16 százalék az RTL Most-ot, az Amazon Prime Videót pedig mindössze 4 százalék.
Bár azt gondolhatnánk, hogy a streameléssel töltött idő a tévézéstől vesz el időt, Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója szerint ez egyelőre itthon részben a lokális tartalom hiányosságai, részben pedig a választék hiányossága miatt nem így van.
Persze a streamingszolgáltatások igyekeznek a helyi igényekhez alkalmazkodni: az HBO GO-nál már a legelejétől fogva rengeteg volt a szinkronizált tartalom és most már a Netflix is láthatóan kezd ebbe az irányba elmozdulni. Ez pedig így már az átlag, szinkronhoz szokott tévénéző számára is reális alternatíva, ahogy a reklámmentesség és az, hogy akár munkából hazafelé a telefonon is tudunk tartalmat fogyasztani, egyre többek számára vonzó.
És bár az a trend megállíthatatlannak tűnik, miszerint egyre többen fognak előfizetni streamingszolgáltatásokra, egyelőre még nem kell temetni a hagyományos tévécsatornákat. Ahogy ugyanis a kutatásukban is szerepel, a streamelt műsorok nézésére inkább szánhatnak dedikált időt a felhasználók, mivel ők választják az adott műsort, míg talán sokunknak ismerős az az élethelyzet amikor a tévé „csak úgy megy” a háttérben. A streamingműsorok nézésének gyakorisága így vélhetően – egy ideig – nem fogja megközelíteni a hagyományos tv nézéséét.
Madar szerint a fordulópontot az hozhatja el, amikor már a digitális rezsi – ebbe nemcsak a fentebb említett filmes streamingszolgáltatások tartoznak bele, hanem akár az online tárhely, a reklámmentes YouTube-ért fizetett összeg, a mobiltelefonos applikációk vagy akár a fizetős híroldalak is - akkorára hízik, hogy emiatt kétszer is meggondoljuk, érdemes-e még pluszban a hagyományos tévézésre is pénzt költeni. Ugyanakkor lassíthatja a folyamatot, hogy már a tévészolgáltatók is reagáltak: míg régebben az volt a jellemző, hogy sokfajta csatornakínálat volt az egészen minimálistól a mindent adóig, ma már ezt „nem cizellálják túl” Madar szerint, és annak érdekében, hogy minél kisebb legyen a lemorzsolódás, inkább egy csomagban adnak mindent. Így pedig sokan mondják azt, hogy végül is havi kétezer forintért miért is ne maradjon meg a tévécsomag is.
A másik oldalon a GKI Digital vezető tanácsadója szerint „nagy és egyre nagyobb hátrány” keletkezik, hiszen ha a médiában szembejövő tartalmak közül a legtöbbet tudjuk fogyasztani, egyre több szolgáltatásra kell előfizetni. A harc pedig ahogy említettük, egyre éleződik: Magyarországon is lejártak például a Disney tévétársaságokkal kötött kizárólagos szerződései, amiket nem hosszabbítottak meg, éppen azért, hogy minden tartalom a Disney+-on legyen elérhető. Ez nemcsak a gyerekfilmeket érinti, de a manapság rendkívül népszerű Marvel- és Star Wars-tartalmakat is.
Madar szerint a streamingszolgáltatók megjelenése egyelőre nem a hagyományos tévézést, hanem a moziba járást kezdi ki. Ez Magyarországon halmozottan igaz lehet, mivel itthon moziba menni a szakértő szerint máig egyfajta eseménynek számít, márpedig egy négyfős család számára ez komoly kiadást jelenthet. Olyan kiadást, amiért cserébe akár négy hónapig is előfizethetne valamelyik streamingszolgáltatóra. Ez pedig sokakat elgondolkoztat, főleg akkor, amikor például az HBO is megígéri, hogy a nagyfilmeket a moziban való bemutatás után 45 napon belül meg lehet nézni online is. Mindez Madar szerint komoly kultúrafogyasztási reformot hozhat, aminek következtében idővel egy magyar film készítői is elgondolkodnak, lehet jobban járnak, ha filmjüket egyből streamelik, hiszen abból több bevételük származhat.
És hogy mit hoz a jövő? Madar szerint komoly változások elé nézünk, mivel a streamingszolgáltatók ma abból élnek, hogy egyre több havi előfizetőjük van, ám ha egyre több komoly szereplő jelenik meg a piacon, akkor idővel el fog laposodni a bevételi görbe és elkezdődik egyfajta racionalizálódás. Ennek következtében a szolgáltatók egyre inkább el fognak menni a mennyiségtől a minőség irányába. Eközben lesznek olyanok, akik nem bírják a versenyt és tönkremennek, míg mások akár egyesülhetnek is. Madar azt sem tartja kizártnak, hogy az olyan eszközgyártók, mint a Samsung és az Apple meg fog tudni állapodni a streamingszolgáltatókkal és a saját eszközeiken létrehozhatnak olyan platformot, ahol a különböző szolgáltatók kínálatait egyben lehet megtekinteni és csak amikor elindítjuk az adott műsort, akkor fogjuk a mostani tévécsatornákhoz hasonlóan mondjuk a jobb felső sarokban látni, hogy éppen kinek a programját választottunk.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
