Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Nem adja állami kézbe a vízgazdálkodását a pécsi önkormányzat – derül ki a testület közleményéből. A baranyai megyeszékhelyet vezető ellenzéki önkormányzat stratégiai fontosságú értékként tekint a pécsi közösség víziközmű vagyonára, valamint a szolgáltatást végző cégre, illetve az önrendelkezés megőrzése szempontjából is fontosnak tartja a vízmű megtartását, hogy a helyi közösségeknek fontos ügyekben a települések maguk hozhassanak döntéseket.
A közlemény részletezi a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) ajánlatát, amely szerint, ha a város augusztus 31-ig beleegyezett volna az államosításba, a kormány a vízművet kezelő önkormányzati cég, a Tettye Forrásház Zrt. idei számviteli veszteségét kifizette volna. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az állam csak az elsődleges, azaz a vízközmű szolgáltatást vette volna át a várostól, az olyan másodlagos tevékenységek, mint az ivóvíz-kiszállítás, illetve a szippantott szennyvíz elszállítása és kezelése továbbra is önkormányzati feladatok maradtak volna.
Az újabb államosítási hullám helyett a pécsi önkormányzat szívesebben látná a korábban államosított javak visszaszolgáltatását.
A Fidesz már a 2010-es hatalomra kerülése előtt egyértelművé tette, hogy a saját kezébe akarja venni a magyarországi vízgazdálkodást; ennek első aktusa éppen Pécsen zajlott le, amikor a frissiben megválasztott jobboldali városvezetés még 2009-ben kiszorította a helyi vízmű francia tulajdonosát. Ráadásul már kormányra kerülvén a közművezetékek megadóztatásával lényegében a veszteséges működés felé tolták a 2012-es árakon befagyasztott, rezsicsökkentett hatósági árakkal üzemelő vízműveket. Ennek következményeképpen az államosítás ajánlata mentőőv lehet az adósságokban úszó önkormányzatoknak. Győr ugyanakkor még az egyébként nyereségesen működő vízművét is átadta az államnak.
