Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Növelték a 100 milliárd forint feletti adózás előtti eredményt elérő kiskereskedelmi láncok extraprofitadóját, és majdnem másfélszeresére emelték a gyógyszergyártókra és forgalmazókra a drágább gyógyszerek után kiszabott visszafizetési kötelezettség mértékét a szerda este kiadott kormányrendeletek egyikével. Van azonban könnyítés is.
Szinte minden esetben meghosszabbította az extraprofitadót, és több esetben növelte, igaz, egyes esetekben csökkentette is szerdán késő este kiadott egyik megszorító rendeletében a kormány (a másikban adót emelt).
Tovább emelték például a nagyobb forgalmú kiskereskedelmi láncokra vonatkozó különadó mértékét:
az érintetteknek 4,1 százalék helyett 4,5 százalék adót kell megfizetniük nettó árbevételük 100 milliárd forint feletti része után.
Ezzel a legnagyobb láncokon, és nyilván a náluk vásárlókon szorítanak még egyet, hiszen illúzió azt gondolni, hogy az egyébként nyereséges működésre kényszerített cégek nem hárítják át az adót fogyasztóikra.
Egyik kézzel adnak, a másikkal elvesznek a gyógyszercégektől
Növekszik annak a tehernek a mértéke is, amit a gyógyszergyártóknak és forgalmazóknak kell államilag támogatott forgalmuk után visszafizetniük a gyógyszerkasszába, mégpedig a közel másfélszeresére. Az érintettek tavaly nyárig egységesen 20 százalékot kellett ezen a címen visszafizetniük a gyógyszerkasszába, amit a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetében akkor 28 százalékra emeltek, idénre viszont az ilyen drágább gyógyszerekre vonatkozó teher mértéke már 40 százalékos lesz.
A gyógyszergyártók azzal vigasztalódhatnak, hogy bár az adóalapjuk után továbbra is kell különadót fizessenek, de feleződnek a korábbi kulcsok, így
Állampapírok felé terelik a bankokat is
Tartalmaz más könnyítést is a rendelet, aminek értelmében például a bankok csökkenthetik a különadójuk alapját az osztalékkal – amennyiben nem számolják el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként –, illetve nem kell beleszámolniuk azt a nyereségüket, ami „nem a szokásos tevékenység keretében” keletkezik áruértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból, de növeli az alapot a 2022-es adóévben még az adózás előtti eredmény terhére elszámolt különadó, tranzakciós illeték, illetve az extraprofitadó.
Esetükben módosítottak az adó mértékén is úgy, hogy a 13 százalékos különadót a korábbi 10 milliárd forintos helyett 20 milliárd forintos adózás előtti eredményig kell megfizetni, az afeletti értékek után pedig marad a korábban meghatározott 30 százalékos adókulcs. Emellett a korábbi három részlet helyett két egyenlő részletben kell hogy megfizessék az idei különadót – június 10-ig, illetve december 10-ig.
Viszont lehetőségük lesz a különadót csökkenteni is, amennyiben 2027 január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvényt vásárolnak (a megfogalmazás szerint: „a tulajdonukban álló állampapíroknak a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik”), de csak akkor, ha ezek az államkötvények nem bizonyos repóügyletek és részvény-visszavásárlási ügyletek során kerülnek a tulajdonukba.
A rendelet értelmében tehát annak az összegnek a 10 százalékával csökkenthetik a különadójukat, amennyivel növekszik a tulajdonukban álló állampapírok értéke, de legfeljebb a különadó mértékének felét írhatják így le, vagyis a bankokat is abba az irányba igyekeznek terelni, hogy az államnak kölcsönözzenek.
Kedveznek a szénhidrogén-kitermelőknek
Könnyítenek az extraprofitnak mondott bányajáradék mértékén is, ami 42 százalékos marad az 1998 előtt termelni kezdett és szabadáron értékesített földgáz esetében, de a 2008 előtt termelésbe állított szénhidrogén-mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a tavaly 48 százalékra, a 2008 után termelésbe állított szénhidrogén-mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a tavaly 36 százalékra duplázott mértéket visszaállítják az eredeti 24, illetve 18 százalékos mértékre.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.