Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A legnagyobb Magyarországon működő élelmiszerláncok 50-90 százalékban magyar forrásból szerzik be az általuk árult élelmiszert. Az Agrárminisztérium szerint a magyar agrárgazdaság és agrárpolitika érdeke is a nemzetközi piacok jó működése és a külkereskedelemben való aktív részvétel.
Szeptember elején kisebb botrányt kavart, hogy német sertéshústermékek jelentek meg a magyarországi Lidlökben, ráadásul a magyarnál olcsóbban, holott a cég még 2021-ben azt ígérte, magyar beszállítóktól fogja beszerezni. A Lidl azt reagálta, hogy a 2021 novemberi vállalása óta jelentős mértékben megváltozott a gazdasági helyzet. A háború kitörése, az infláció, valamint az energetikai árak drasztikus növekedése mind hatással voltak az élelmiszer-kiskereskedelmi piac működésére.
A diszkont lépése voltaképpen várható volt – magyarázta Raskó György agrárközgazdász a Pénzcentrumnak. Németországban ugyanis most jelentős túlkínálat van sertéshúsból, és még a szállítással együtt is megéri azt Magyarországon eladni. Emlékezzünk, hogy idén áprilisban nagyon hasonló akciózási hullám vonult végig az akkorra már csúcsdrága trappista sajtokon is. Akkor annak a nyomott árú értékesítésnek ugyanez volt a lényege, a készleten maradt nyugat-európai kínálatban tankoltak fel olcsón a magyar üzletek.
A magyar agrárgazdaság összességében nagy haszonélvezője a nemzetközi kereskedelemnek
– közölte az Agrárminisztérium a lap érdeklődésére –, külkereskedelmi többlete is igen nagymértékű, 2022-ben 3,6 milliárd euró volt. Ebből pedig az következik, hogy a magyar agrárgazdaság és agrárpolitika érdeke is a nemzetközi piacok jó működése, a külkereskedelemben való aktív részvétel pedig alapvetés.
A Pénzcentrum körbekérdezte a nagy boltláncokat, az árusított élelmiszerek mekkora hányada származik importból:
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ingatlanos cégeket kérdeztünk, a saját ügyfeleik között mit látnak, milyen kompromisszumokat kötnek azok, akiknek muszáj lakást venniük vagy bérelniük, de alig van miből?
A birtokunkba került fotók és videók, valamint belső források elmondása alapján a próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég ígért.
A folyamat akár komoly következményekkel is járhat.