Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A terv, ami nem tud elbukni.
A koronavírus-járvány alatt Orbán Viktor azt ígérte, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már 2022 decemberében kikerülhetnek a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyárból.
Mi nem sokkal a határidő előtt jártunk arra, ám csak annyit tudtunk megírni, hogy három markológépet, hatalmas homokhegyeket és néhány gödröt láttunk Debrecen határában.
Csak a gödör és pár munkagép nem titkos a decemberre ígért Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében
Nem hajlandó beszélni a kormány arról, hogy áll a nagy felhajtással beharangozott Nemzeti Oltóanyaggyár építése Debrecenben. A helyszínt látva túl optimistának tűnik Orbán Viktor korábbi ígérete, hogy az első, licenc alapján készülő vakcinák már december végén kikerülhetnek az üzemből. Ráadásul az sem világos, milyen oltóanyagot gyárthatnak: a magyarról nincs hír, a Szputnyikkal és a Sinopharmmal pedig sokat kockáztatna a kormány.
Azóta is nagy volt a csend, júniusban is csak arról tudtunk beszámolni, hogy az oltóanyaggyár még sehol, de a dolgozókra átlagosan 1,2 milliós havi bruttó már jutott.
A parlament hétfői ülésén a DK-s Varga Zoltán kérdezett a gyárról, egészen pontosan azt, hogy megépül-e valaha is. A fizetésekre utalva azt is megemlítette, hogy Debrecenben "közszájon forog", hogy a beruházás pusztán a Fidesz egy újabb kifizetőhelye, és a milliós fizetéseket jórészt "fideszes feleségek, szeretők, barátnők és hozzátartozók" veszik föl.
A kormány nevében Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára válaszolt, és "ízléstelen, minden alapot nélkülöző baloldali vádaskodásnak" nevezte a képviselő szavait.
Azt is elmondta, hogy a beruházást a Debreceni Egyetem valósítja meg, az épületcsarnok héjszerkezete 2022 decemberére elkészült, jelenleg a gyártóberendezések beszerzése zajlik. A munkálatok az ütemezésnek megfelelően zajlanak, a gyár fel fog épülni – tette hozzá Vitályos Eszter.
Az azonban továbbra sem tiszta, hogy mit is fognak ott gyártani.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.