A Reklámszövetség kimutatása szerint 2023-ban a hazai média reklámbevétele nominálisan 10,4 százalékot gyarapodott, a globális szereplőkkel együtt 11 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest, ezzel pedig a teljes médiatorta 351,1 milliárd forintra növekedett. A kimagasló infláció miatt azonban reálértéken 6,6 százalékkal csökkent a 2022-es szinthez képest, és 4,8 százalékkal még mindig alatta marad a 2019-es szintnek. 2019-hez képest csak a digitális piac tudott reálnövekedést felmutatni, ebből is kiemelkedik a globális platformok teljesítménye, közel 30 százalékkal.

A hazai média, azaz a tévé, a magyar digitális kiadványok, a sajtó, a közterület, a rádió és a mozi esetében még borongósabb a kép: reálértéken 7,2 százalékponttal maradnak el a 2022-es szinttől, 17,7 százalékkal a 2019-estől.

2023-ban először térképezték fel az influenszermarketing-piacot, amely 6,2 milliárd forintot tett ki. Az influenszermarketing-költéssel kiegészítve a médiatorta mérete 357,3 milliárd forint volt 2023-ban. Az influenszermarketinggel együtt a teljes médiatortában 52,8 százalékot tesz ki az összdigitális reklámköltés – ez a szám a jövő évtől a hazai digitális szelet részeként fog megjelenni.

MRSZ Médiatorta

Magyar Reklámszövetség

A kommunikációs szektorok bevétele 292,7 milliárd forint volt. (Ebbe beletartoznak a médiaügynökségi szolgáltatások, események, direkt marketing, marketingkutatás, PR stb. bevétele.) Reálértéken nézve 2022-höz képest 3,1 százalékkal csökkent az itt realizálódott marketingkommunikációs bevételek összessége.

A teljes kommunikációs torta, amely magában foglalja a média- és kommunikációs szektorok bevételét, valamint a gyártási költségeket is, 648,9 milliárd forintra rúgott tavaly, így nominálisan 2022-höz viszonyítva 12,6 százalékkal gyarapodott a volumene, míg reálértéken 5 százalékos volt a csökkenés tavaly.

MRSZ Kommunikációs torta

Magyar Reklámszövetség

A 2023-as év atipikus volt a média számára, hiszen a média- és kommunikációs költések jellemzően a GDP-vel együtt mozogtak. 2023 azonban egy olyan év volt, amelyben a GDP nominálisan csökkent, ennek ellenére a kommunikációs költések növekedtek.

Gulyás János, a Reklámszövetség elnöke szerint „a nominális növekedés hátterében a kereskedelmi piac élénkülése és a médiapiacon általánosan érzékelhető áremelés állt, viszont ellentétes irányba hatott az állami cégek kommunikációs költéseinek további visszafogása”.

Az állami reklámköltés nagyot csökkent

Magyarországon az állami reklámköltés a kommunikációs iparág meghatározó mozgatója, a növekedést látványosan befolyásoló tényező volt az elmúlt években. De 2022-től erős apadás érzékelhető az állam és az állami cégek kommunikációs és médiabüdzséiben, amely 2023-ra is jellemző volt (például a televíziós reklámpiacon az állami költésekből származó bevételek 11,65 százalékkal, 7,5 milliárd forintra csökkentek), így egyértelműen a versenyszféra kommunikációs ráfordításai mozgatták némileg pozitív irányba a piacot.

A digitális a legmeghatározóbb csatorna

2022-ben már látható volt, hogy a digitális piac meredek növekedési görbéje tetőzni kezd. Az a kép is megerősödött, hogy a digitális a legmeghatározóbb csatorna, hiszen a teljes médiaköltés 52 százalékát a digitális (globális és lokális együttesen) uralja. Tavaly a hazai digitális média 12,8 százalékos nominális növekedést produkált, de ez a növekedés reálértéken 4,8 százalékos csökkenést jelent.

A Covid által leginkább sújtott szektorok magukhoz tértek

Az összes médiaszegmens közül a mozi növekedett a legerőteljesebben az elmúlt két évben, tavaly 23,6 százalékot, míg 2022-ben 25 százalékot. Ezzel a tendenciával és a 2023-as 3,4 milliárdos méretével nemcsak beérte, de túlszárnyalta a Covid előtti 3,2 milliárd forintos 2019-es reklámköltési szintet, legalábbis nominálisan.

A rendezvényszektor árbevétele már 2022-ben meghaladta a pandémia előtti, 2019-es számokat, de a 2023-as, közel 23 százalékos növekedéssel tavaly a legnagyobb pozitív változást tudta felmutatni a kommunikációs piacon.