Több mint 2200 hazai importőrnek kellett volna adatot szolgáltatni a tavaly október elején indult CBAM-rendszer (karbonvám) első negyedéves időszakáról, ám alig több mint 500-an tettek eleget a kötelezettségüknek – figyelmeztet az Andersen adótanácsadó. A cégek annak ellenére késlekednek, hogy a hatóságok már többször is módosítottak a leadási határidőn. 

A karbonvámot (CBAM – Carbon Border Adjustment Mechanism) cement, áram, bizonyos műtrágyák (például salétromsav, kálium-nitrát), vas- és acéltermékek, alumíniumtárgyak, valamint hidrogén behozatala esetén kell majd megfizetni – de csak két év múlva. Az adatokat azonban már rég jelenteni kellett volna. Az első negyedéves bevallást – az intézkedés bevezetésének átmeneti időszaka tavaly október elején indult – 2024. január végéig kellett volna elkészíteni, de a jogalkotás lassúsága miatt – a hazai szabályozás alig egy héttel a határidő előtt lépett hatályba, és regisztrálni is csak ekkortól lehetett a rendszerbe, sokaknak technikai problémáik is voltak –, így az Európai Bizottság 30 napos moratóriumot biztosított.

Majd jött egy további könnyítés, hogy a sikeresen regisztráló, de hiányos, akár üres jelentéstervezetet benyújtó cégek 2024. július 31-ig lehetőséget kaptak az adatszolgáltatás pótlására vagy módosítására. Ebben az 5 hónapos extra türelmi időszakban a karbonvám rendszerért felelős Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKVH, CBAM hatóság) nem szab ki rájuk bírságot, és ez érvényes a második (2024 első) negyedévre vonatkozó jelentésre is, aminek eredeti benyújtási határideje 2024. április 30-a lett volna.

Az adótanácsadó szerint több érintett feltehetően nem tud erről a kötelezettségről, vagy nincs tisztában a folyamattal, a határidőkkel és az elvégzendő feladatokkal, vagy egyszerűen az utolsó pillanatig halogatnak.

Pedig a késlekedés súlyos bírsággal járhat, aminek a mértéke minimum 10, de akár 50 euró is lehet szén-dioxid tonna egyenértékenként az importált termékeknél. A nagyobb, sok harmadik országbeli import­alkatrészből összetett terméket gyártó vállalkozások esetében 

a bírság negyedéves szinten akár több százmillió forintra is rúghat.