Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Nemzetbiztonsági okokra és a közrend védelmére hivatkozva utasította vissza a spanyol kormány, hogy a Magyar Vagon-csoport (magyar állami kisebbségi részesedéssel és finanszírozással) bevásárolja magát a Talgo vonatgyártóba – írta meg a HVG is még augusztus végén.
A hatályos spanyol jogszabályok értelmében a stratégiai vállalatokban történő külföldi tulajdonszerzés kormányzati engedélyhez kötött. Ilyen szabály egyébként Magyarországon is él, és itt is még a pandémia idején vezették be.
Oroszok a spájzban
Bacsa György, a Ganz-Mavag igazgatósági elnöke szerdán interjút adott a Financial Timesnak – emlékeztet cikkében az Index. Szerinte a spanyol kormány egyszerűen félretette a szabad vállalkozás jogát Európában, különösen a tőke szabad mozgására vonatkozó részt. A vétójuk mögött pedig politikai okok állnak. A konzorcium jogi úton támadhatja meg a madridi döntést a spanyol legfelsőbb bíróságon. Szerinte a tőke szabad mozgása az Európai Unió négy alapvető szabadságjogának egyike. Az alapelv megsértésére vonatkozó panaszokat pedig az Európai Bíróság előtt lehet elbírálni.
A Talgo-pályázatot márciusban indító Ganz-Mavag (egész pontosan a MaVag Europe projektcég) mögött magyar állami befektetés áll, és részesedéssel rendelkezik a vállalatban a Mavag-csoport vasúttársaság is, amelyről Spanyolország azt állítja, a magyar Mol-csoport olajipari vállalat irányítása alatt áll.
Bacsa György nem volt hajlandó megnevezni a Mavag tulajdonosait,
de elmondta, a teljes tulajdonosi listát elküldték a spanyol hatóságoknak: „Nem találnak semmilyen orosz kapcsolatot, semmilyen orosz befolyást. Elképzelni sem tudjuk, mi indokolja a vélt orosz érdekeltséget vagy befolyást és az ebből eredő biztonsági kockázatot”. Azt elismerte, hogy a Mavagnak volt orosz üzleti partnere, de szerinte, ha a 2022 előtti oroszokkal való üzletelés oroszpártiságnak minősül, akkor fél Európát ki kellene zárni mindenfajta üzletből.
A molos háttér, ami nem molos háttér
Bacsa Györgyről tudni érdemes, hogy miközben a Talgo felvásárlására létrehozott MaVag Europe projektcég igazgatósági elnöke, régi molos, 2022 óta az olajmulti ügyvezető igazgatója.
Igaz, ami igaz, a Magyar Vagon tulajdonosi struktúrája átláthatatlan. A csoportot alkotó cégháló bonyolult, az egyik fő tulajdonos a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András, a másik a Molhoz, illetve Hernádi Zsolt Mol-vezérhez köthető Solva II. magántőkealap. A Talgo-ügylet során a Magyar Vagonnak biztosan fel kellett fednie tényleges tulajdonosi hátterét, de ez a jövőre nézve semmit sem garantál, hiszen a magántőkealapok átláthatatlanok. Hivatalosan csak annyit lehet tudni róluk, mely alapkezelő kezeli őket – leginkább ebből lehet arra következtetni, kinek a vagyona van bennük, de ez nem szükségszerű.
Az orosz kapcsolat, ami nem kapcsolat
A Magyar Vagon fideszes és orosz kötődése pedig messze túlmutat azon, hogy a Magyar Vagonnak „volt orosz üzleti partnere”. A jelenlegi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf által gründolt Magyar Vagont a kormány, a magyar állam rakta össze: alátette az egymilliárd euró értékű nagy egyiptomi kocsibeszerzést, a csoportba privatizálta a MÁV járműjavító és -építő kapacitásait, a Talgo felvásárlásába az állam beszállt csendestársnak, az állami Eximbank pedig hitelt adott hozzá.
A Magyar Vagon eredetileg Szalay-Bobrovniczky és az orosz állami Transzmasholding vegyesvállalkozása volt. A nagy egyiptomi megrendelést az orosz és a magyar fél koprodukcióban kezdte el teljesíteni. Az oroszok Ukrajna megtámadása után szálltak ki – máig nem tudni, milyen feltételekkel. És nem távoztak üres kézzel: a kocsikat ugyan a Magyar Vagon egymaga gyártja és szállítja le, de az egyiptomi vasúttársaság és a Transzmasholding 2023 elején szerződött a leszállított és még leszállítandó kocsik szervizelésének 12 évig tartó támogatásáról, alkatrészellátásáról, továbbá egy üzemcsarnok kialakításáról Kairó külvárosában.
