Kötelezettségszegési eljárást indít az Európai Bizottság Magyarországgal szemben a kiskereskedelmi különadó miatt – közölte az Európai Bizottság. Első körben a Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak az ügyben.

A közleményükben az olvasható, hogy az eljárást azért indítják el, mert elmulasztotta a magyar állam, hogy a kiskereskedelmi adózási rendszert összhangba hozzák az Európai Unió működéséről szóló szerződésben garantált letelepedési szabadság elvével.

Azt írják, hogy Magyarországon integrált vállalkozásként vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokra magas és erősen progresszív adókulcsok vonatkoznak, melyek alapja az árbevétel. A magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő, hasonló méretű hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel az árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják.

Még márciusban derült ki, hogy a SPAR az Európai Bizottsághoz fordult, mert diszkriminatívnak és számos uniós jogszabályt sértőnek tartja a Magyarországon a kiskereskedelmi láncokra 2022 májusában kivetett különadót. A kormány akkori kommunikációja szerint a rezsicsökkentés és a haderőfejlesztés finanszírozása érdekében meghozott szabályok szerint a 100 milliárd forintot meghaladó bevételnél az addig 2,7 százalékos elvonást 4,1 százalékra emelték, a 30–100 milliárd forintos sávra pedig 1 százalékos adót vetettek ki, szemben a korábbi 0,4 százalékossal.

A SPAR EB-hez benyújtott panasza szerint a kormány beavatkozása körülbelül 90 millió euróval növelte a költségeiket, és tavaly közel 50 millió eurós veszteséget okozott, de a Tesco és a Lidl nyereségét is alaposan megvágták.

Nem csak ezzel a kötelezettségszegési eljárással kell foglalkoznia a kormánynak: úgy döntött az Európai Bizottság, hogy pert indít Magyarországgal szemben az Európai Bíróságon a szuverenitásvédelmi törvény miatt.