„Minden 5-8 évben jön egy válság a gazdaságban, de ez a mostani más, ez igazán mély, ez már krach“ – mondja a BBC-nek Hans Beckhoff, a Beckhoff Automation vezetője, amely 44 éve gyárt irányítási berendezéseket az iparnak. Ő maga nem panaszkodhat, mert nekik még elég jól megy, de „a gazdaság igazán lelassult. Az idei profit meg sem közelíti azt, amit az elmúlt három évben elértünk” – hangsúlyozza Friderike Beckhoff, a vezető lánya, aki fejlesztési igazgató a cégnél.

Mi okozza a német ipar gyengélkedését, ami semmi jót nem jelent Európának, és ezen belül Magyarországnak? Mindenekelőtt az energiaválság, az olcsó orosz energia megszűnése – írja a BBC tudósítója arra utalva, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója óta az energiaköltségek az egekbe emelkedtek. Azóta csökkentek ugyan, de még mindig lényegesen magasabbak, mint az USA-ban vagy Kínában.

A kínai konkurencia egyre jobban nyomul előre Európában: Németországnak már évek óta Peking a legnagyobb kereskedelmi partnere.

Az általános infláció is gondot okoz, ezenkívül pedig a lerobbant infrastruktúra sem segíti a vállalkozásokat Németországban – írja a közszolgálati Deutsche Welle. Amely siet ehhez hozzátenni, hogy fokozódik a munkaerőhiány, elsősorban a jó szakmunkások hiányoznak a német iparból. Mindehhez hozzájárul még a bürokratikus ügyintézés lassúsága Berlinben és Brüsszelben.

Nincs stratégia

A vállalkozók leginkább azt fájlalják, hogy a kormány és az Európai Unió nemigen találja az irányt a globális versenyben, ahol Németország mindinkább lemarad, mert a felsorolt problémákon túl magasak a munkabérek és a szociális juttatások. Az Európai Unió, amely a világgazdaságnak mind kisebb részét produkálja, fizeti ki a globális szociális kiadások 50 százalékát. Így nehéz versenyben maradni az USA-val, Kínával vagy Japánnal.

„Olyan kormányzati stratégia kell, amely nem változik szinte állandóan, olykor 180 fokkal. Így nem tudunk tervezni. Még a rossz döntés is jobb ennél, mert akkor legalább tudjuk, hogy mire számíthatunk” – vázolja föl a helyzetet a Ziehl-Abegg légkondicionálással foglalkozó cég főnöke. Joachim Ley elmondja, hogy „ez a döntésképtelenség nagy terhet ró a vállalkozásokra Németországban”.

Olaf Scholz gondban

Veres Viktor

Az sem segít, hogy Berlinben a kormánykoalíció összeomlott, február 21-re írták ki az új választást. Nincs biztos költségvetése jövőre, mert az alkotmányban rögzített pénzügyi fék miatt a kormány nem növelheti a költségvetés hiányát, illetve az államadósságot.

Jönnek a kínaiak

A németek fedezték fel az autóipar lehetőségeit Kínában, ahol a Volkswagen már az ötvenes évek végén gyárat épített Sanghajban. Merkel kancellár minden évben ellátogatott Pekingbe népes üzleti küldöttség élén. Olaf Scholz is elment Kínába az USA rosszallása ellenére.

Csakhogy Kínában közben felnőtt az autóipar, és rohamtempóban exportál Európába.
„2021 óta az elektromos autók exportja 1150 százalékkal nőtt meg Kínából Németországba” – nyilatkozta Cyrus de la Rubia, a hamburgi kereskedelmi bank vezető közgazdásza, hozzátéve: „ez az elektromos autók exportja, a hagyományos kocsikkal együtt a német import 600 százalékkal nőtt meg Kínából”.

A vásárlók a gyenge konjunktúra miatt visszafogják magukat, ezért a Volkswagen kénytelen volt bejelenteni: három gyárat bezárnak, és így több tízezer ember kerülhet az utcára. Ilyen még sohasem volt a Volkswagen 87 éves történetében, és ez valóságos sokkot okoz a német társadalomnak.

Tüntető Volkswagen-dolgozók

JULIAN STRATENSCHULTE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Más oldalról a kínai piac sem a régi: kevesebb német autót vásárolnak. A Volkswagen, amely Németország legnagyobb privát munkáltatója, 64 százalékos profitcsökkenést jelentett a harmadik negyedévben. Az ok: csökkenő eladások Kínában. A Mercedes 54 százalékos profitcsökkenést jelzett ugyanebben a periódusban és ugyanebből az okból.

Az Európai Unió védővámokat jelentett be a kínai elektromos autók importjának korlátozására, de Németország és Magyarország a döntés ellen szavazott. Németországban úgy vélik, hogy nem ez a megoldás, hanem a saját autóipar újító képességének fokozása, a nagyobb hatékonyság.

Frederike Beckhoff fejlesztési igazgató szerint: „Komolyan kell gondolkodnunk a termelékenység növelésén, mert egyáltalán nem vehetjük biztosra azt a jólétet, melyet elértünk itt Németországban, illetve Európában.”

A német vállalkozói kamarában az újítás fontosságát hangsúlyozzák: „Nagyon sok múlik azon, hogy képesek leszünk-e az innovációt felgyorsítani és magas szinten tartani egész Európában” – fejtegeti Klaus Günther Deutsch, aki az ipari stratégiai osztályt vezeti a Német Vállalkozók Szövetségének /BDI/ kutató intézetében. Végül a BBC Winston Churchillt idézi: ” Sose hagyjunk kihasználatlanul egy jó kis válságot!”