Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az Aldi vezetője szerint az élelmiszer-inflációért nem a kiskereskedők felelősek, a szektor már veszteséges, a különadóval súlyosbított helyzetet tovább rontja, hogy a Mohu csökkenti a palackvisszaváltási díjakat. A lakosság sok helyen szinte könyörög új boltokért, de a – nemrég tovább szigorított – plázastop miatt a kereskedők nem képesek alkalmazkodni, bővíteni.
Az élelmiszer-inflációért főleg a rezsiköltségek, valamint a termékdíjak és a munkaerőköltség miatt emelkedő beszállítói árak tehetők felelőssé – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Bernhard Haider, az Aldi Magyarország ügyvezetője. A cégvezető szerint a termelő- és a feldolgozócégek átlagos eredményessége a négy évvel ezelőtti szinten mozog, miközben a kiskereskedők egy eleve alacsony szintről mínuszba mentek át. Vagyis Haider szerint
a beszállítói oldalon áremelésekkel sikerült követni a költségek emelkedését, miközben a kiskereskedők veszteséggel működnek.
„Egy szerződés egyoldalú, a másik félre hátrányos megváltoztatását aligha lehet fair lépésnek nevezni, így tovább romlik egy általunk nyújtott, eleve veszteséges szolgáltatás eredményessége” – kritizálta már hangsúlyosan a hulladékkoncessziós rendszert üzemeltető Mohut, amiért az csökkenti az üvegvisszaváltási kezelési díjat – azt a díjat, amit a boltok kapnak a visszaváltó automaták üzemeltetéséért és a visszaváltott palackokért.
Haider szerint az Aldi igyekszik elérni a díjcsökkentés visszafordítását:
a csökkentett kezelési díjak éves szinten közel egymilliárd forintos veszteséget okoznának, ami a kiskereskedelmi különadó mellett egy újabb teher.
A Lidl bebetonozottnak tűnő piacelsősége és az orosz Mere diszkontlánc régóta rebesgetett belépése kapcsán a magyarországi szabályozási környezetet kritizálta.
Folyamatosan kapunk megkereséseket vásárlóktól, de még polgármesterektől is, hogy minél előbb nyissunk a lakóhelyük közelében vagy az ő településükön üzletet.
„A jogszabályi előírások jelentette szűk mozgástéren belül a kiskereskedelem nem tud rugalmasan reagálni a településszerkezeti, demográfiai változásokra” – mondta Haider. A cégvezető külön nevesítette a plázastoptörvény mostani változtatását, mint amely „még nehezebb helyzetbe hoz mindenkit, aki a magyar piacra akar belépni, vagy itt akar bővülni”.

Ahogy arról a HVG is beszámolt, a szigorítás értelmében immár nem csak a 400 négyzetméternél nagyobb kiskereskedelmi egységek létesítése kötött külön engedélyhez, de az amúgy engedéllyel rendelkező ingatlanok megvásárlása, sőt átalakítása is. „Bízunk abban, hogy a szabályok minden szereplőre egységesen érvényesek lesznek” – mondta Haider.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?