Szeptember 24-én, szerdán tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés a taxirendelet módosítását, ami miatt a Taxisok Érdekvédelmi Szervezete (TÉSZ) január után újabb tüntetést szervezett, ezúttal a Városháza elé, valamint a Hősök terére, hogy megakadályozzák a szerintük elfogadhatatlan változtatások elfogadását. A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint a tüntetések némiképp túlterjeszkedtek az eredeti bejelentésen, a taxisok ugyanis egész nap akadályozták a forgalmat a város több pontján, így például az Andrássy úton, a Kálvin téren és a több hídon is, a rendőrség közlése szerint ezeket az autókat elszállíttatták, illetve több szabálysértési feljelentést is tettek a sofőrök ellen.
Szerda délután a taxisok a Városháza üléstermébe is benyomultak, ahol akadályozták a közgyűlés munkáját.
Itt maradnak egész nap, akár napokig is. Ebből az utcából nem megy ma haza senki, le fogják zárni az egész várost, csak szólok
– mondta egyikük a Blikk szerint, majd a delegáció kiment az ülésteremből. (A képviselő-testület tagjai este haza tudtak menni.)
A TÉSZ több dolgot is követel hónapok óta:
- a 2023 márciusa óta változatlan tarifa több mint 20 százalékkal történő emelését (1400 forintos alapdíj, 561 forintos kilométerdíj és 140 forintos percdíj),
- a létszámstop bevezetését,
- külföldi sofőröknek magyar nyelvvizsga előírását,
- olyan vállalkozási forma kötelezővé tételét, ahol a taxis teljes vagyonával, korlátlanul felel a tevékenységéért,
- szigorúbb hatósági fellépést az engedély nélkül, vagy hamis engedéllyel szolgáltatók, illetve a zárt közösségi csoportokban szerveződő illegális utasszállítás ellen,
- a vizsgaidőpontok igazítását a taxitársaságok igényeihez,
- egységes szabadjelzőt a taxikon, hogy a taxis egyszerre több társaságtól is kaphasson megrendeléseket,
- a kiöregedett járművek sárga fóliázásának eltávolítása a visszaélések csökkentése érdekében.
Elszállítás alatt lévő taxi 2025. a szeptember 24-i taxis tüntetés során
Police.hu
A Karácsony Gergely főpolgármester által benyújtott rendeletmódosításban a legtöbb követelésnek, így a viteldíjemelésnek sem adtak helyt, bár a taxis kilétének hatékonyabb azonosítása szerepel benne (lásd alább), a kivont taxik színének visszaállítását pedig felterjesztenék a kormánynak. Kiss Ambrus főigazgató úgy reagált az ülést megzavaró taxisok követelésére: hosszú egyeztetési folyamat vége a javaslat, nyáron már tárgyalta a szakbizottság a koncepciót, amelyet el is fogadtak, és más képviselő sem akart felszólalni a témában, ezért nem is volt érdemi vita az ügyben, az esti szavazáson pedig a közgyűlés elfogadta a rendelet módosítását.
A taxisszervezetek viszont úgy vélik: a hosszas egyeztetés után épp a legfontosabb kéréseik nem kerültek be az előterjesztésbe. Kiss Ádám, a TÉSZ elnöke azt mondta korábban az Infostartnak: elegük van abból, hogy nem veszik figyelembe azt, amit a taxisok szeretnének. Metál Zoltán, az Országos Taxi Szövetség elnöke pedig úgy fogalmazott a hírportálnak: az előterjesztés „sok hűhó semmiért”, mert azokat a kéréseket, komoly igényeket, amiket megfogalmaztak a taxisok saját maguk, illetve az utasok védelmében és érdekében, lesöpörték az asztalról.
Létszámstop – kell vagy nem?
A létszámstop esetében a TÉSZ azt kérte, hogy a Fővárosi Önkormányzat határozzon meg egy maximum létszámot, amit elérve több taxiállomás-használati hozzájárulást nem ad ki.
A BKK nyilvántartása szerint Budapesten jelenleg megközelítőleg 8000 személytaxi jogosult szolgáltatásra, összesen pedig 298 taxiállomás található, mintegy 1230 férőhellyel. Ugyanakkor a közlekedési hatóság által becsült számadatok azt mutatják, hogy a taxisofőrök létszámához viszonyítva mintegy ezerrel több szolgáltatni jogosult taxi van Budapesten – magyarán több az autó, mint a taxis.
Kiss Ádám a HVG kérdésére elmondta: „6200-6500 sofőrre tettünk javaslatot, amivel a szakmai szervezetek többsége egyetért. Jelenleg körülbelül 7000 aktív taxis van, így ez egy nagyságrendileg 10 százalékos csökkenést jelentene”.
Taxisok a Repülőtérre vezető út forgalmában idén márciusban
Reviczky ZSolt
A Főváros és a BKIK álláspontja az egyeztetéseken azonos volt: sem az alaptörvény, sem a jogszabályok nem teszik lehetővé a létszámstop közvetlen szabályozását, főként a vállalkozás szabadságának elve mentén, míg a GVH képviselője nem tartott indokoltnak ilyen intézkedést. Mint a beadványban fogalmaznak:
az egyes foglalkozásokra tárgyi ismérvek alapján bevezetett numerus clausus személyi tulajdonságtól függetlenül lehetetlenné teszi az adott foglalkozás választását. A taxiállomás-használati hozzájárulások számának korlátozása tehát a Fővárosi Önkormányzat rendeletében alkotmányosan nem lehetséges.
A TÉSZ ezzel az állásponttal nem értett egyet, és továbbra is szorgalmazza a taxisok létszámának maximalizálását.
A tarifaemelés elmaradása kapcsán Kiss hozzátette: a bőven az infláció alatti, 2023 tavaszán meghozott 10 százalékos díjemelés „önmagában is több tízmilliárd forintos kiesést okozott az ágazat szereplőinek, miközben a működési és megélhetési költségeink 2023. eleje óta tovább emelkedtek”.
Mi azonban az, amit a főváros a maga részéről elég fontosnak tart, hogy rendeletet módosítson miatta?
Kártyás fizetés
Szigorítanák a bankkártyás fizetések menetét a visszaélések elharapózása miatt. A módosítás értelmében egyértelműen fel kell tüntetni a bizonylaton és a számlán legalább a szolgáltató nevét, valamint az autó rendszámát, külön díjat pedig a kártyás fizetésért nem szabad felszámolni.
A szigorítást kifejezetten a BRFK kérte a tavasz során lezajlott egyeztetéseken, amelyeken a rendőrség mellett részt vett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mint közlekedésszervező, a Gazdasági Versenyhivatal, a Budapesti Ipar- és Kereskedelmi Kamara, a taxis érdekvédők, valamint a taxitársaságok képviselői is, a javaslatot minden érintett elfogadta – olvasható az előterjesztésben.
Az ellenőrzések hatékonyságának növelése
A rendelet emellett bevezetné azt is, hogy a taxiszolgáltató köteles legyen bejelenteni a BKK és a hatóságok felé, hogy egy adott alvázszámú taxit mely sofőr vezethet, az adatváltozásokat a szolgáltatóknak pedig 48 órán belül kötelezően jelenteni kellene. Ez azért szükséges a Főváros szerint, mert eddig az ellenőrzések legfőbb korlátja az volt, hogy a BKK és a hatóságok sem tudják, hogy egy adott taxit egy adott időpontban melyik taxis vezetheti, ezért nem tudják ellenőrizni a gépkocsivezető személyazonosságát, jogosultságát és képesítési feltételeit.
police.hu
A BKK-nak ráadásul nincs igazoltatási jogköre, ezért ha nincs jelen rendőr, a taxis pedig megtagadja az együttműködést, csak a gépjármű adatai alapján készülhet jegyzőkönyv, amelyet a közlekedésszervező megküld a közlekedési hatóságnak. Ez alapján azonban nem lehet szankcionálni a jogsértő tevékenységet végző személyt, például visszavonni az engedélyét. A módosítással ez lehetővé válna, mert ha kiderülne, hogy a sofőr nem vezetheti a járművet, akkor közvetlenül megállapítható lenne a jogsértés.
Kötelező mobilapp
A diszpécserszolgáltatók által használt alkalmazást kötelező lesz kiegészíteni utasoldali applikációval, amelyben az utas ellenőrizni tudja a viteldíjképzés szabályszerűségét, mivel jelenleg nem minden taxicég biztosít ilyen funkciót. A diszpécserszolgálatnak emellett az előterjesztés eredeti szövege szerint valós időben kellett volna adatot szolgáltatnia a közlekedésszervezőnek (pl. rendszám, helyadat, indulási és érkezési cím, viteldíj), ezt a részt azonban adatvédelmi aggályok miatt – hiszen így pontosan beazonosíthatóak lettek volna az utasok – az előterjesztés módosításában törölték.
Adminisztratív egyszerűsítések
A módosítás értelmében az úgynevezett drosztdíj csak digitálisan fizethető meg a továbbiakban, a diszpécserszolgáltatóknak pedig levelezési cím helyett előírják az e-mail-cím kötelező megadását a BKK felé. Az utaspanaszok kezelése érdekében a taxiban jól látható helyen fel kell tüntetni a rendszámot és a sofőr igazolványának számát, hogy az utas könnyebben beazonosíthassa a járművet.
A rendelet egyértelműen rögzíti azt is, hogy a taxisofőr nem tagadhatja meg a szolgáltatást kizárólag azért, mert az utas segítőkutyával közlekedik, ami összhangban áll az országos jogszabályokkal és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló előírásokkal, növeli az egyenlő hozzáférést és csökkenti a diszkrimináció lehetőségét.
Országos szintű szabályok felterjesztése
A Főváros emellett jogszabály-módosításokat is felterjeszt a kormány részére. Ezek között szerepel, hogy:
Csak olyan taxisofőr dolgozhasson, akinek legfeljebb 8 előéleti pontja van a közlekedési nyilvántartásban, a büntetlen előélet feltételét ne csak ötévente, hanem rendszeresen (akár évente) ellenőrizzék. Ennek érdekében a közlekedési hatóság vagy maga a közlekedésszervező (azaz a BKK) kaphasson jogot a bűnügyi adatok lekérdezésére.
Bár a BKK ellenőrizheti a taxisokat, de nincs közvetlen szankcionálási joga, ezért a Főváros kéri a szabálysértési törvény kiegészítését „jogosulatlan személytaxi-szolgáltatás” tényállással, valamint szigorúbb eszközöket is javasol: például helyszíni bírságot, a jármű ideiglenes kivonását a forgalomból vagy a vezetői engedély ideiglenes bevonását (súlyos jogsértés esetén).
A közlekedési hatóság munkatársa egy engedély nélküli taxi rendszámát távolítja el
BKK
Bevezetnék azt is, hogy a taxiellenőrök legyenek közfeladatot ellátó személyek, így az ellenük való bűncselekmények súlyosabb büntetési tételt vonnának maguk után. Jogszabályban biztosítanák, hogy a taxikban jogszerűen lehessen kép- és hangfelvételt készíteni biztonsági célból, amelyek felhasználhatók lennének bűncselekmény vagy szabálysértés esetén.
A főváros kéri a kormány közreműködését további vizsgahelyek bevonására vagy a kapacitás bővítésére, mert a fővárosi vizsgabázisok túlterheltek, a taxis vállalkozások nehezen tudják határidőre vizsgáztatni autóikat.
Országos szinten rögzítenék azt is, hogy ha egy taxi kikerül a szolgáltatói körből, a járművet az eredeti alapszínre kell visszafesteni, az engedély nélküli, megtévesztő szolgáltatás visszaszorítására (ez a TÉSZ egyik követelése is egyben).
Egységesítenék a bizonylatolást is, azaz a taxaméter és az online pénztárgép funkcióit egyetlen eszköz lássa el, ami megszüntetné a kettős nyugtaadást, csökkentené az adminisztrációt, és egyszerűsítené a hatósági ellenőrzést.
Bevonnák a fogyasztóvédelmet is a taxisszolgáltatás ellenőrzésébe: a hatóság a reklámok, internetes hirdetések alapján is eljárhatna engedély nélküli taxis szolgáltatások ellen (még a szolgáltatás tényleges igénybevétele előtt), bírságot szabhatna ki, vagy eltilthatná a vállalkozást a jogsértő magatartástól.
Nyitókép forrása: HVG / Fazekas István
