Mindössze háromszázalékos elvárt éves hozam illeti meg a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványt több mint 136 milliárd forint névértékű, különböző magántőkealapokban tartott vagyona után, és ezzel az egésszel valószínűleg Jászai Gellért járt jól, írja a 24.hu.
A lap azért kereste meg az alapítványt, mert kirívóan alacsony kamatbevételekről számoltak be az elmúlt években. Nem akartak válaszolni a hozamot firtató kérdésre, a 24.hu ezért adatpert indított, ám az alapítvány a bírósági tárgyalás előtt egy nappal mégis válaszolt nekik.
A 3 százalékos hozam a 24.hu által megkérdezett befektető szerint nevetséges, Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke szerint, aki ilyen hozammal adja kölcsön a pénzét, az hülye.
Ráadásul az alapítvány tulajdonában levő befektetési jegyek között van 20, 24 és 28 éves futamidejű is, és több esetben csak a futamidő végén, 2041, illetve 2044 után lehet hozzájutni a hozamokhoz.
Dióslaki szerint értelmetlen kockázat, hogy valaki csak húsz év után kéri a hozamot, ami nincs semmilyen változóhoz, például az inflációhoz kötve. "Ez megint az átverés kategória, nyugodtan nevezhetjük hülyének, aki ilyen ilyen befektetést csinál, hogy a hozamot nem kapja meg, csak a végén elinflálódva" – mondta a 24.hu-nak.
Szerinte nyilvánvalóan politikai döntés született. „Meggyőződésem, hogy valaki valahol nagyon jól jár, mert valahol a hozamkülönbözetnek meg kell jelennie. A NER nem arról híres, hogy nincs racionális döntés, arról híres, hogy lop” – jelentette ki.
A befektetési jegyek jogelődjeit egy Pénzügyminisztérium alá tartozó állami cég, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-Kezelő Zrt. hozta létre 2021 végén, amikor Varga Mihály volt a pénzügyminiszter, és az ő tárcája gyakorolta a tulajdonosi jogokat az alapok által kibocsátott befektetési jegyek fölött.
200 milliárd forint összértékű állami vagyon került a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványhoz egy 2021 decemberében elfogadott salátatörvény révén. Az alapítvány kuratóriumát akkor Varga Mihály vezette. A 200 milliárdból 64 már a salátatörvény kihirdetése előtt beolvadt Jászai Gellérthez tartozó iG COM Magántőkealapba.
A Direkt36 korábbi cikke szerint egy titkos kormányhatározat döntött a beolvadásról, amelynek révén 64 milliárd forinthoz juthattak Jászaiék, és mivel a magántőkealapjukat még további 8 milliárd forinttal megdobták egy másik, a Széchenyi Alapok Zrt. által kezelt alapból, így összesen 72 milliárd forintos forráshoz juthattak hozzá. A pénzből részvényt vásároltak a 4iG-ban, és ennek az volt a célja a cikk szerint, hogy feltőkésítsék a céget a további terjeszkedések elősegítése érdekében. Utána nem sokkal vásárolták meg a Vodafone-t.
Az óbudai egyetemi alapítvány a 4iG 38,93 százalékos tulajdonosa lett, de a tulajdonosi jogokat a Jászai Gellért tulajdonában levő Ikon Befektetési Alapkezelő Zrt. látja el az alap vagyonkezelőjeként. Így az egyetemi alapítvány csak a hozamra jogosult, a 4iG ügyeibe nem szólhat bele. És Jászai Gellért döntheti el, hogy fizet-e éves hozamot az egyetemi alapítványnak. Ez legalább 5 milliárd forintot jelentene éves szinten, de eddig erre nem került sor a beszámolók szerint.
