Több horvát lap is arról számolt be, hogy a Mol-csoport bevásárolná magát a Janaf nevű horvát kőolajszállító cégbe, amely az Adria-vezetéket is üzemelteti. A Mol, amelynek közel 50 százalékos részesedése van a horvát INA kőolajipari cégben, a sajtóhírek szerint azt javasolta szerdán a Janaf vezetőségének, hogy tanulmányozzák „a nyugat-európai szállítóvállalatok tulajdonosi struktúráinak legjobb nemzetközi példáit, ahol a kőolaj-fogyasztók tulajdonosi jelenléte garantálja a tisztességes árképzést és a szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állását”.
Ezt a javaslatot akkor tették, amikor a Mol azt kérte, hogy a horvát társaság újabb tesztekkel igazolja: az év minden napján képes elegendő kőolajat szállítani, ezzel kapcsolatban ugyanis komoly vita alakult ki a két vállalat között, amibe Szijjártó Péter külügyminiszter sem volt rest beleállni néhány keresetlen szóval, sőt arra hivatkozva tette le garasát a Barátság-vezeték mellett, hogy a Mol szerint a Janaf nem képes elegendő kőolajat szállítani, amit a horvát vállalat cáfolt.
Nem eladó
A Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalat nem eladó, ilyen lehetőséget a kormány nem fontolgat – jelentette ki a hírekre reagálva Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök csütörtökön a kabinet ülésén. „Az Adria-kőolajvezeték nem eladó. Horvát volt, és az is marad” – tette hozzá.
A kormányfő kiemelte: a Mollal a horvát fél továbbra is jó kereskedelmi kapcsolatokat, kedvező árakat és stabil olajellátást kíván fenntartani, ám a tulajdonkérdés „nincs napirenden”. Plenkovic újfent emlékeztetett, hogy a Janaf készen áll arra, hogy elegendő mennyiségű kőolajat szállítson a Mol magyarországi és szlovákiai finomítóinak teljes kapacitáskihasználásához.
Szijjártó oldalaz
A magyar külügyminiszter csütörtökön részben módosított érvelésén, bár fenntartotta, hogy „a kőolajvezetéken végrehajtott tesztek mind eredménytelenek lettek, ezáltal bizonyítást nyert, hogy ezen az útvonalon nem lehet elegendő mennyiséget szállítani Magyarország és Szlovákia teljes körű ellátására”.
Két elérhető kőolajvezeték jobb, mint egy, különösképpen ha az az egy jelenleg bizonyítottan nem is alkalmas Magyarország és Szlovákia teljes ellátására Horvátországon keresztül – mondta az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az orosz energiaimport beszüntetésével kapcsolatos képviselői kérdésekre válaszolva.
Ezután rátért arra, hogy az ukrajnai háború kitörése óta a horvát szolgáltató az európai benchmark ötszörösére emelte a tranzitdíjakat a Janaf vezetéken. „Ezt európai szolidaritásnak hívni, egy kívánt jövőképnek, szerintem necces” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a vezetéket fejleszteni kellene, ezzel azonban a horvát félnek van feladata. „Amikor mi erre az ügyre felhívtuk ezerszer a figyelmet az Európai Unióban, és állítólag az Európai Unió is eljárt a horvátok felé, csak lehetséges, hogy a tolmácsolási szolgáltatásban volt probléma, miután a kapacitás növelése helyett a tranzitdíjat növelték meg”.
Szijjártó a bizottsági tagoknak azt a kérdést is feltette: „Önöknek miért lenne az jó, hogy ha a kettőből egy olajvezeték lenne, és annak az egy olajvezetéknek a működtetője meg annak a végén lévő szolgáltatók monopolhelyzetbe kerülnének. Ez ugyan miért lenne jó?” – mondta.
Arra azonban már nem tért ki, hogy a Barátság-vezetéken keresztül Oroszország gyakorlatilag már most is monopolhelyzetben van a magyar piacon, hiszen az Adria-vezetéken érkező kőolaj mennyisége elhanyagolható az oroszhoz képest. Mint arról a HVG is beszámolt.
2025 első félévében 92 százalékosra emelkedett az orosz olajnak való kitettségünk, miközben az az ukrajnai invázió megindulása előtt, 2021-ben még 61 százalékos volt.
