Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő mutatta be a dombot. Szerinte jó politikai kapcsolatokkal rendelkezhetett a cég, ami százmilliókat síbolhatott el.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő négy évvel ezelőtt számolt be arról, hogy a Bócsa melletti pusztában egy félmilliárd forintból megvalósuló, „hipermodern, tudományos, géntechnológiás trágyagyártó üzemnek” kellett volna felépülnie. A 632,89 millió forintos beruházásból azonban nem lett semmi, a helyszínen csak a trágyadomb és az uniós támogatást hirdető tábla maradt.
A képviselő szombaton a Kecsup cikke alapján arról írt, hogy „meglepő módon az ügy szép lassan, három év alatt eljutott a vádemelésig”. Bejegyzése szerint az ügyészség letöltendő börtönt és vagyonelkobzást kért a gyanúsítottakra. Mint írta, „az ügyészség szerint is az történt, ami a trágyadomb láttán sejthető volt: fiktív számlákkal papírozták le a fél milliárdot”.
Hadházy szerint a helyiek úgy tudják, az elkövetőknek jó politikai kapcsolataik voltak, és többen a helyi fideszes képviselőt nevezték meg háttérként. A politikus szerint ez életszerű, mert ekkora támogatást „nemigen lehetett kapni fideszes hátszél nélkül”. Az ügy érdekessége, hogy az érintettek ellen már a támogatás megítélésekor is folyt egy másik, hatmilliárd forintos, mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos költségvetési csalási eljárás.
A támogatást elnyerő Kologarn Kft. 2010-ben alakult, tulajdonosai 2019-ben végelszámolását kezdeményezték. A cég ellen tavaly tavasszal kényszertörlési eljárás indult, és idén áprilisban megszűntnek nyilvánították. A társaság soltvadkerti és kiskőrösi magánszemélyek tulajdonában állt, többségi tulajdonosa 2014-től egy Kecskeméti Tamás nevű férfi volt, ügyvezetői pedig Barna Krisztián és Gulyás Krisztián.
Hadházy szerint az, hogy az ügy vádemeléssel zárult, arra utalhat, hogy az érintettek „mégsem voltak eléggé bekötve a Fideszhez, vagy csak a kecskeméti ügyészség tökösebb a többinél”. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy a nyomozás csak a botrány után indult, miután a Pénzügyminisztérium feljelentést tett, miután ő 2021-ben bemutatta a trágyadombot.
Bejegyzésében azt írta, 2021-ben még nem volt biztos, hogy az uniós pénzeket felfüggesztik, így „egy nem túl magasra vezető ügy végigvitelével is imponálni akartak Brüsszelnek”. Hozzátette, hogy könnyen lehet, „miként a Rogán–Völner–Schadl-ügyben is kimentették a nagyhalakat, itt is ez történt”. Szerinte az ellopott pénzből semmi nem maradt meg, bár az ügyészség vagyonelkobzást kezdeményezett.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.