A pécsi Hungaro Energy Kft. az egyik olyan érintett cég a több tízmilliárdos gázos áfacsalási ügyben, amely valós gázkereskedelmi tevékenységet is folytatott – erősítette meg a cég korábbi vezetője és tulajdonosa, Katics József a 444-nek. Katics szerint ő 2024 áprilisában szállt ki a cégből, amely azóta fiai kizárólagos tulajdonában van.
A Hungaro Energy korábban gázt szállított a mohácsi önkormányzatnak és az azóta államosított Baranya Víz Zrt.-nek is. A cég az elmúlt években 91-195 millió forintos profittal működött, amíg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavaly fel nem függesztette a földgáz-kereskedelmi engedélyét, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) végrehajtást rendelt el ellenük.
A cégben Katics korábban másik vállalkozásánk, a Platina-Bau Zrt.-n keresztül volt tulajdonos. Ez a cég – amelyben Katics az egyedüli részvényes – korábban, 2009-től kezdődően több közbeszerzést is elnyert Pécsen és Mohácson. Ez azért érdekes, mert 2009-ben lett Pécs alpolgármestere Nagy Csaba, aki jelenleg a Fidesz országgyűlési képviselője, 2009-ig azonban a Platina-Bau aláírásra jogosult munkavállalója volt.
Az elnyert tenderek közül a legjelentősebb a mohácsi kikötő építése, amelyet 2020-ban írtak ki. A kikötőnek 2023-ban kellett volna elkészülnie, ez azonban nem történt meg, mindeközben pedig a projekt háromszorosára, 5 milliárd forintról 15 milliárdra drágult. A város egyik ellenzéki képviselője, Schwarz-Kiefer Patrik szerint az építkezés jelenleg is áll, egyúttal arra kérte a céget, hogy nyugtassák meg a helyieket, hogy nem érintettek az áfacsalási botrányban.
„Csak annyit szeretnék mondani, hogy nincs összefüggés a mohácsi kikötő és a fiam cége között” – reagált Schwarz-Kiefer felvetésére Katics, aki azt is hangsúlyozta, hogy az áfacsalási ügyben vizsgált időszakban ő már kiszállt a cégből. „Az a helyzet, hogy a fiam cége gázt vett, és akiktől vásárolt, azok elcsalták az áfát. De hogy pontosan mi történt, én azt nem tudom, én a Hungaro Energynek akkor már nem voltam semmiféle senkije, nem volt róla információm” – nyilatkozta a volt cégvezető, hangsúlyozva, hogy a cég nem csődeljárás, hanem csődvédelem alatt áll, mivel a NAV zárolta a számlákat.
A 67 milliárdos gázos áfacsalásról november elején derültek ki újabb részletek a Válasz Online cikkéből. A lap szerint a gázkereskedelem valós volt, ugyanakkor a külföldről vásárolt gáz hazai értékesítése után nem fizették be az áfát. Az érintett cégek fiktív elektronikai termékekkel „kereskedtek” úgy, hogy az áfafizetési kötelezettségük nullára jöjjön ki.
Borítóképünk illusztráció.
