Fontos új állításokat fogalmaz meg a gázmaffiaügyről a Válasz Online hétfői cikke, amely szerint a hazai földgáz-kereskedelem egyes vállalkozásai 2023-ban és 2024-ben 10 helyett nagyságrendileg 67 milliárd forint áfát mulasztottak el befizetni, ráadásul maga a gázkereskedelem nem fiktív, hanem valóságos volt a lap információi szerint. Az áfát aztán már valóban egyéb áruk fiktív forgalmával tüntették el.
Mint írják, 2023. január 1. és 2024. szeptember 15. között addig ismeretlen, jórészt frissen alapított cégek jelentek meg a hazai gázpiacon, és a piaci árnál olcsóbb gázt kínáltak legalább négy tekintélyes, a magyar piacon régebb óta ismert energiakereskedő társaságnak. A Válasz Online összesen nyolc, gázt eladó cégről tud, ezek közül hetet közvetlenül azelőtt alapítottak, hogy megkínálták volna az olcsó gázzal az elismert kereskedőket. A kérdéses cégek a végfelhasználókhoz nem férhettek hozzá, csak más kereskedők közti közvetítők lehettek, tulajdonosaikat senki sem ismerte a hazai gáziparban.
Nem csoda, hiszen a lap információi szerint ezeknél a közvetítőcégeknél sok esetben mélyszegénységben élő emberek voltak papíron a tulajdonosok, akik alkalmanként 50 ezer forint készpénzért adták a nevüket és adataikat a cégek megalapításához, hogy aztán az adónyomozók későbbi felbukkanásáig ne is halljanak többet a cégekről.
https://hvg.hu/kkv/20251027_gazmaffia-adocsalas-kormany-adovisszaigenyles
Maga a kereskedés a következőképp folyt: a közvetítők részben külföldről hoztak be gázt, részben külföldi eladóktól a gáztőzsdén vásároltak, a lap szerint működésük 21 hónapja alatt csaknem 250 milliárd forint értékben adtak el földgázt komoly kereskedőknek. Ám a gázt drágábban vették meg külföldiektől, mint amennyiért a hazai kereskedőknek aztán továbbadták.
Ehhez áfacsalást követtek el. Amikor a gázt osztrák, bolgár, cseh kereskedőktől megvásárolták, akkor azután nem kellett áfát fizetniük. Amikor Magyarországon eladták, akkor már volt áfa a gáz árán, amit a vevők kifizettek nekik, ezt a közvetítőknek be kellett volna fizetniük az államkasszába, de ezt nem tették meg. Itt jön be a képbe a már valóban fiktív, elektronikus számlákkal elkövetett kereskedés.
A közvetítőcégek naperőművekhez szükséges invertereket, okosórákat, merevlemezeket, mobiltelefonokat és más elektronikai eszközöket vásároltak elképesztő mennyiségben, jórészt külföldön bejegyzett cégektől. Utána ezeket a termékeket több mint egy tucatnyi, jórészt már hazai alapítású cégek között adták-vették, majd papíron a végén eladták, megint csak külföldre.
A VO szerint volt, hogy alkalmanként több mint 60 ezer Huawei okosórát, máskor több tízezer Nintendo játékkonzolt vagy okostelefont adtak-vettek, sokszor néhány napon belül többször is.
Ezek az áruk azonban valójában nem léteztek, csak elektronikus számlák születtek róluk, viszont olyan volumenben ment így a fiktív kereskedés, a cégek papíron annyi visszaigénylést indítottak, hogy végül a valós gázeladás nyomán keletkezett áfafizetési kötelezettség közel nullára jött ki. A módszer úgy tudott működni, hogy a közvetítőcégek a partnercégeiket gyorsan váltogatták, és néhány sokmilliárdos fiktív üzlet után eltüntették, a kütyükkel zsonglőrködő társaságok felszámolás vagy végelszámolás nélkül tűntek el.
A Válasz Online szerint sok jel alapján arra lehet következtetni, hogy ezek az elektronikai eszközökkel végzett, teljesen fiktív ügyletek tűntek fel a NAV-nak, és sok egymástól független szálon jutottak el vizsgálataik során a gázkereskedő cégekhez. Az azonban továbbra is rejtély, hogy a gázmaffiában kik mozgatták a szálakat.
