Az ország legfejletlenebb régióiban lehet tömeges elbocsátás a Mohu miatt – figyelmeztetik az energiaügyi minisztert

Konzervipari cégek és zöldség-gyümölcs termesztők kérik Lantos Csabát, hogy ne év közben, véletlenszerűen változtatgassa meg az EPR-díjakat.

  • HVG

„Tagjaink megdöbbenéssel tapasztalták, hogy év közben bármikor változtatható a rájuk vonatkozó EPR és DRS díj mértéke” – írta nyílt levelében a FruitVeb, valamint a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség Lantos Csabának. Az energiaügyi miniszter ugyanis még szeptember 18-án hozott egy rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a csomagolóanyagok és egyes termékek után fizetendő kiterjesztett gyártói felelősséghez (EPR) kapcsolódó díjakat az év közben is felemeljék. Emiatt aztán október 15-től több termék díja drasztikusan emelkedett.

Az üvegből készült csomagolás díja kilónként 77-ről 107 forintra nőtt, vagyis 39 százalékkal. Ezzel az üveg EPR-díja „már olyan mértékű terhelés, ami sok esetben meghaladja a konzervüzem adott termékre kalkulált nyereségét” – írták. Egy átlagos méretű üzemnél ezek a díjak 200-300 millió forintnál is többet tehetnek ki évente, ha pedig ezt váratlanul majdnem 40 százalékkal megemelik, az „megkérdőjelezi az alaptevékenységünk megalapozottságát, egyúttal ellehetetleníti az éves tervezést”.

Azt is hozzátették: a konzervipari üzemek nagy részben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint a Tiszántúl más részeiben működnek. Azaz az ország egyik legfejletlenebb, munkaerőpiaci szempontból a legérzékenyebb helyén 5-10 ezer családnak biztosítanak megélhetést.

Emlékeztettek arra is, hogy a 2023-ban bevezetett EPR-rendszer az egyik legdrágább Európában, a piaci szereplők nem kapnak betekintést a költségek tervezésébe, ahogy arra sem érkezett válasz, hogy a cégek javasolták, egy független szakértő auditálja a MoHu költségeit.

2023 előtt piaci alapon nyereségesen működött az intézményi hulladékkezelés – vagyis a vállalatok a hulladékjukat eladták a kezelőknek, akik azt újrahasznosító üzemekbe vitték vagy energetikailag hasznosították –, viszont azóta a MoHu kapta meg ezt a feladatot, a 2024-es beszámolója szerint csak az EPR hatálya alá tartozó hulladék kezelésén 10 milliárd forint veszteséggel. A díjak növekedése a Mohut gazdagítja, pontosabban teszi kisebbé a veszteségét.

Gyanús szemétügyek: a hulladékgazdálkodásban is összeomlott a rezsicsökkentés

Több mint 20 milliárd forintot hoz a MoHunak az EPR-díjak emelése, ezt azonban a lakosság fizeti meg. Hulladékkezelési adatok híján nem lehet megállapítani, jogosan kér-e több pénzt a cég.

A nyomdászszakma már sikeresen tiltakozott, amikor a reklámpapír EPR-díját 117 százalékkal akarták megemelni. Lantos ennél a tarifánál visszaállította a korábbi állapotot, más anyagoknál azonban nem módosított.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek