Növekedési várakozások helyett a kockázatok csökkentése és az alkalmazkodás lett a hívószó a magyar kkv-szektorban – így összegezhetők a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet közös felmérésének eredményei. A kis- és középvállalkozások vezetőinek válaszai alapján készült kutatás eredményeit kedden mutatta be a sajtó munkatársai előtt Perlusz László, a VOSZ elnöke és Kozák Ákos társelnök, az Egyensúly Intézet alapítója, 2019-ig a GfK vezetője.
Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke a VOSZ Barométer 2025 bemutatóján 2026. január 20-án.
VOSZ
A kutatás szerint a vállalkozói hangulat az elmúlt egy évben tartósan a pesszimista tartományban, vagy annak környékén maradt; a vállalati bizalom nem épült vissza a korábbi szintekre. 2023 és 2025 romlott az üzleti hangulatot, a beruházások mennyiségét és a pénzügyi helyzetet mutató index is.
Míg 2023-ban az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfontosabb problémák között a megkérdezettek még főként a magas inflációt, az energiaárakat és a gyenge forintárfolyamot említették, 2025-re ez megváltozott, és a fenti hármas gyakorlatilag a lista végére került. A cégvezetőket jelenleg inkább a magas adóterhek, a kiszámíthatatlan környezet és a munkaerőhiány aggasztja (lásd az alábbi ábrát), de „előkelő” helyet foglal el a sorban az alacsony bérek és az általános elszegényedés, a hektikus gazdaságpolitika, a korrupció és a háborús helyzet is.
Főként a gazdaságpolitika az, amit jóval többen említettek a két évvel ezelőtti felméréshez képest, ez Kozák Ákos szerint annak a jele, hogy a vállalatok látják: nem a saját működésük miatt, hanem makrogazdasági okok és a kormányzati intézkedések miatt nem tudnak eredményesen működni.
VOSZ Barométer 2025
VOSZ
Az üzleti környezet kapcsán a válaszok alapján a kkv-szektort leginkább a partnerek fizetési morálja, a kiszámíthatatlanság és a megrendelések elmaradása aggasztja, de sokan említették a munkaerőhiányt, valamint a költség- és árnövekedést.
A cégek saját működésével kapcsolatos kockázatok között a vezetők legtöbbször ismét a kiszámíthatatlanságot, a veszteséges működést és továbbra is a magas energiaárakat említették.
VOSZ Barométer 2025
VOSZ
Az elmúlt három évben jelentősen, 10 ponttal csökkent azok aránya, akik rövid távon veszélyesebb gazdasági helyzetre számítanak, miközben az optimisták aránya végig alacsony és gyakorlatilag változatlan maradt. Ez azt jelzi, hogy a vállalkozók nem javulást, hanem beragadást érzékelnek. A sokkszerű romlástól való félelem mérséklődött, de a bizonytalan, nehezen tervezhető gazdasági környezet továbbra is tartósnak tűnik számukra. 2025-ben a többség, 54 százalék ítélte veszélyesnek rövid távon a gazdasági helyzetet.
Az üzleti hangulat indexe kapcsán elhangzott: 5 százalékponttal 42-ről 47 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint várható olyan esemény a közeljövőben, amely komolyan veszélyezteti a vállalat működését, míg az árbevétellel kapcsolatos várakozások jelentősen romlottak, ami összhangban áll az üzletmenetet érintő problémákkal és kockázatokkal. A cégvezetők úgy vélik: a csökkenő vásárlóerő, a megrendelések elmaradása és a veszteséges működés továbbra is erősen visszafogják a vállalkozások teljesítményét.
A beruházásokat, fejlesztéseket, munkaerőt érintő index főként azért esett (2022 óta zsinórban negyedik alkalommal), mert csökkent azok aránya (70-ről 50 százalékra), akik végre tudták hajtani a fejlesztéseiket 2025-ben, ahogy azoké is, akik új munkaerő felvételét vagy új beruházást tervez, és egyre kevesebben találkoztak tavaly olyan üzleti lehetőséggel, amit ki tudtak volna aknázni. A korábbi évekkel ellentétben a munkaerőpiac sem olyan erős támasza már a gazdaságnak, mivel a foglalkoztatás enyhe csökkenő pályán van (a munkanélküliség 4,6 százalék volt, szemben a korábbi évek szűk 4 százalék fölötti értékével). A kkv-k több mint 8 százaléka vélte úgy, hogy szükség lesz elbocsátásokra a jövőben, ez alacsonyabb arány mint 2023-ban, főként azért, mert szakképzett munkaerő tartós hiánya és nehéz pótolhatósága miatt a cégvezetők egyre inkább a munkaerő megtartását tartják elsődleges célnak.
VOSZ Barométer 2025
VOSZ
A pénzügyi helyzetet tekintve nőtt azok aránya, akiknek nincs fizetési problémája, de ez nem a jó pénzügyi pozíciót, hanem a fegyelmezett pénzügyi működés eredménye, ez pedig a vállalati tartalékok rovására megy, amit jól mutat az is, hogy a pénzügyi tartalékkal rendelkező vállalatok száma csökkent.
Átmeneti jelleggel évek óta
A prezentáció utáni kérdések során elhangzott: a kormány hibája-e akkor a kiszámíthatatlan környezet? Ezzel kapcsolatban Perlusz László elmondta: amikor a Covid előtt, még 2019-ben elkezdett drasztikusan drágulni az üzemanyag, akkor azt mondták: a benzinárstop legfeljebb tűzoltásra jó, de minél hamarabb ki kell vezetni, különben szét fogja zilálni a gazdaságot. Ugyanígy vélekedtek az ágazati, külön- és extraprofitadókról is, amelyek zömét átmeneti jelleggel vezették be, mégis évek óta nyögik a szereplők.
Az árrésstop kapcsán a VOSZ elnöke megjegyezte: „filozófiailag is nehéz elképzelni, hogyan lehet az árrést korlátozni”
Szerinte a világ egyik legnyitottabb gazdaságai közé tartozik a magyar, ezért senki nem gondolhatja komolyan, hogy központi kormányzati intézkedésekkel szárnyalni lehet, miközben a régióban senki sem szárnyal.
Arra a kérdésre, hogy mi a VOSZ álláspontja arról, hogy a Tisza párt az államilag dotált (főként akku- és autóipari) nagyberuházások helyett a kkv-szektort támogatná, a szervezet elnöke elmondta: eddig minden párt zászlajára tűzte a kisvállalkozások megsegítését, aztán ez vagy megtörtént, vagy nem. „A puding próbája az evés” – fogalmazott Perlusz László. Szerinte az a legfontosabb, hogy nem szabad ész nélkül csinálni: a fejlődőképes vállalatokat kell támogatni, míg a versenyképtelenül működő kört fenntartani rosszat tesz az egész gazdaságnak. Ebből a szempontból a kkv-k számára elérhető (és a VOSZ bevonásával is megalkotott) Széchenyi-hiteleket jó ötletnek tartja.
Perlusz László, a VOSZ elnöke a VOSZ Barométer 2025 bemutatóján 2026. január 20-án.
VOSZ
Hozzátette: a magyar gazdaságban nagyobb hatást ér el a szolgáltatóiparban befektetett pénz, mint a feldolgozóiparban, mert utóbbi cégek közül sokan külföldi alapanyagból, sokszor külföldi munkaerővel, külföldi piacokra termelnek, így ezzel gyakorlatilag az európai és a világgazdaságot támogatja a kormányzat, míg a szolgáltatócégnél sokkal nagyobb hányad marad országon belül. A külföldi közvetlen befektetések (FDI) is akkor érnek el valódi hatást, ha hazai beszállítókat alkalmaz, Perlusz szerint ezt jobban számon kellene kérni a támogatásokban, például beszállítói programok indításával, amelyet nemrég indított el a VOSZ, és több nagyvállalat is tagja már.
Az éves bértárgyalásokról is érkezett kérdés: bár a kormány gyakorlatilag megígérte a szociális hozzájárulás mértékének csökkentését, ez végül elmaradt, emiatt a VOSZ csalódott volt. A béremelések kapcsán úgy vélik: 11 helyett 10 százalékos minimálbér-emelés is elég lett volna, de ezt ellensúlyozza az, hogy a kormány végül belement a garantált bérminimum mindössze 7 százalékos emelésébe – mondta Perlusz László, és hozzátette: az alacsony minimálbér a legális foglalkoztatás egyik nagy gátja, ezért ebből a szempontból üdvözlendő az erőltetett emelés.
