Napokon belül várható, hogy például egy – a Hormuzi-szoroson elakadt – gabonaszállítmány okozta piaci zavar után a kockázatitőke-befektetők nagyobb számban jelennek meg a terménypiacon – mondta az Mfor-nak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSz) elnöke. A gabona ára ugyanis rendszerint együtt változik más árupiaci termékekkel, így elsősorban az üzemanyagok árával.
Vagyis a terménypiacon áremelkedést okozhat a közel-keleti háború.
Ám az újabb háború miatt várható áremelkedés sem biztos, hogy javítani fogja a hazai növénytermesztés jövedelmezőségét – figyelmeztet a szakember.
A máris zuhanó forintárfolyam, az üzemanyagok drágulása után ugyanis az energiaigényes input anyagok ára, azaz a termesztés önköltsége is szinte biztosan emelkedni fog.
A gabonaárak épp jelentősen csökkentek a háború előtt, az Agrárközgazdasági Intézet január végi – még az iráni háború kezdete előtti – elemzése szerint
az étkezési és a takarmánybúza termelői ára tonnánként még a hetvenezer forintot sem érte el, amely huszonegy százalékkal volt kisebb a 2024. januárinál.
A nyomott árat az egyre nagyobb globális készletekkel magyarázta a Nemzetközi Gabonatanács, amely a 2025/2026-os gazdasági évre az előzőnél öt százalékkal többre (842 millió tonnára) becsülte a világ búzatermését, miközben felhasználás várhatóan ennél szerényebb ütemben nő.
A forint gyengült, az energiahordozók ára emelkedett. Az üzemanyagok és a vállalkozások energiaköltségei attól függetlenül emelkedni fognak, hogy a Mol hozzáfér-e orosz olajhoz, és az sem számít, hogy van orosz vezetékes gáz. A drágább energia és a gyengébb forint fűti az inflációt és az inflációs várakozásokat – miközben épp tényleg temetni lehetett volna a drágulás időszakát. A(z újabb) háború fékezi az egész gazdaságot – miközben épp jöhetett volna egy valamivel jobb év.
