A Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal 2009-ben elkezdődött felújításánál is használhattak az ausztriai Badersdorfból és Rumpersdorfból származó azbesztes követ – írta meg csütörtökön az Átlátszó.
Idén tavasszal először egy bozsoki parkolóban mutatták ki a kőzúzalékról, hogy veszélyes mennyiségű azbesztet tartalmaz, azóta azonban több száz hasonló bejelentés érkezett a nyugat-magyarországi kormányhivatalokhoz. A szennyezett kőanyagok a Greenpeace és a NAV szerint az ausztriai Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf, Rumpersdorf és Rechnitz kőbányáiból származnak.
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.
Miután a portál úgy értesült, hogy a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúti Zrt. (GYSEV) a Sopron–Szombathely–Szentgotthárdi vonalának felújításához is ezek közül rendeltek követ a kivitelezők, a munkálatokat végző Swietelsky Vasúttechnika Kft. konzorciumtól és a megrendelő vasúttársaságtól is azt a választ kapták megkeresésükre, hogy a felújítás anyaghasználata teljesen megfelelt az akkori előírásoknak.
A GYSEV ehhez azt is hozzátette, hogy annak idején elsősorban a kőzetanyag statikai tulajdonságait vizsgáltatták be, esetleges azbesztszennyezettségéről pedig sehonnan nem kaptak külön értesítést. Most azonban úgy döntöttek, hogy az érintett szakaszokról ismét mintát vesznek, és bevizsgáltatják azokat.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy „a vasúti felépítmény, illetve a vágányok mellett futó padka értelemszerűen nem bonyolít sem gyalogos-, sem gépjárműforgalmat, így a kőzetanyag porladása, illetve az abból származó por levegőbe kerülése szinte kizárt”.
A szervezet egyúttal felszólította a kormányt, hogy hozzon átlátható intézkedési tervet a helyzet kezelésére, és vonja be a döntési folyamatba a civil és szakmai szervezeteket.
Nyitókép: Mitja Kobal / Greenpeace
