Marosits József szobrász- és grafikusművész alkotása a klinika egyik vakablakában kapott helyet. Az emléktáblán az író arcképe és egy fekete-pácolt, megtört tölgyfakereszt-applikáció látható, amelyre Weiner Leó Chopin emlékére írt művének utolsó öt ütemét vésték. Mint a tábla állítója, Kéner Balázs újságíró elmondta: Csáth Géza végrendeletében kérte azt, hogy ilyen fakereszt álljon a sírján. Az író testét Szabadkán jelöletlen sírba temették - jegyezte meg az írónak magánemberként emléket állító fiatalember.

Az emléktáblát, amelynek létrehozását a Magvető Kiadó, a szombathelyi önkormányzat és Varga Tamás szombathelyi tanár támogatta, Kéner Balázs, valamint Esterházy Péter Kossuth-díjas író és Tolnai Ottó vajdasági magyar költő, író leplezte le. Az ünnepség végén az emléktáblánál elhelyezték a Magyar
Írószövetség koszorúját és egy tölgyfát is elültettek a klinika kertjében.

Csáth Géza (Brenner József) Szabadkán született 1887. február 13-án, ugyanott halt meg 1919. szeptember 11-én. Sajátos hangvételű, érdekes hangú elbeszéléseiben eleinte a francia írók hatása mutatható ki, majd a modern lélektan eredményei épültek be írásaiba. Az emberi lélek új tájait térképezte fel, s ezzel a XX. század eleji magyar széppróza megújítói közé emelkedett. Jelentős Janika című  tragikomédiája. Két legjobb elbeszéléskötete, A varázsló kertje (1908), valamint Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909). Hamvazószerda című műve, amely az írói szándék szerint bábjáték, bizarr ötletével a magyar abszurd dráma előfutára. Zenekritikusként Bartók Béla és Kodály Zoltán első méltatói közé tartozott, kiemelkedő Puccini-tanulmánya és Wagner-méltatása.